Művészeti Iskolákban Oktató Pedagógusok Szekciója

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség kezdeményezésére évtizedek óta fennálló hiányosságot sikerült pótolni: 2016. május 20-án Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem megtartotta a Művészeti Iskolákban Oktató Pedagógusok Szekciójának alakulóülését (MIOPSZ).
A MIOPSZ alapvető feladata a kárpátaljai művészeti iskolákban dolgozó magyar pedagógusok érdekeinek képviselete. A szekció célja emellett a művészeti iskolákban oktató pedagógusok szakmai tevékenységének támogatása, ösztönzése; szakmai továbbképzésük megszervezése; a magyar zenekultúra ápolása, a kulturális tradíciók őrzése; az ismeretterjesztés; a kapcsolatok ápolása és bővítése anyaországi szakemberekkel, illetve szervezetekkel; az együttműködés kialakítása a közismereti és művészeti iskolák között; az ének-zene tanítás és a zeneiskolai oktatás-nevelés kapcsolódási pontjainak feltárása és kiaknázása; a tehetséggondozás.
A szekció fontosnak tartja a kárpátaljai magyar zenepedagógusok közösséggé kovácsolását, illetve az oktatás során felmerülő problémák megoldását.
A MIOPSZ szekciójának első vezetője Fring Erzsébet (a Beregszászi 6. Sz. Általános Iskola ének-zene, művészettanára, a KMPSZ elnökségi tagja volt, majd Ember Orsolya, a Bátyúi Művészeti Iskola zongoratanára vette át a stafétát.
A MIOPSZ szekciójának 2017-es ülésén megjelent pedagógusok egyhangúlag Kepics Andzselikát, a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola igazgatóját, a Nagyberegi Dobrai Péter Középiskola művészettanárát választották meg a KMPSZ MIOPSZ szekciója vezetőjének.
Tiszapéterfalván, a református líceumban megrendezték az I. ZeneKépzelet Tábort, amelyet Várnagy Andrea és Farkas Zsolt zongoraművészek hoztak létre, hogy tudásukat megosszák a kárpátaljai gyerekekkel. A táborban neves magyar előadók – Lesták Bedő Eszter, Lakatos György és Tóth Eszter – is részt vettek.
Két alkalommal rendezték meg Kárpátalján a Bartók Béla komolyzenei tehetségkutatót, amely a klasszikus zene népszerűsítését és a fiatal tehetségek bemutatkozását szolgálta.
A Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémia keretein belül minden évben sor került a kárpátaljai művészeti iskolák pedagógusainak továbbképzésére.
Előadások és kurzusok a Kölcsey Nyári Kölcsey Pedagógusakadémián:
Sebestyén János – Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác
Téma: Karvezetés – kurzus, hangképzéssel
Sebestyén János interaktív kurzusa során a résztvevők elméleti és gyakorlati ismereteket szerezhettek a karvezetés alapjairól. A foglalkozások kiegészültek hangképzési gyakorlatokkal, amelyek segítették a kórusmunka minőségének fejlesztését.
Horváth István – Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác
Témák:
- A romantika stílusvilága
- Szolfézsmódszertan, zeneelmélet, összhangzattan
Horváth István előadásai a zenetörténeti korszakok közül a romantika sajátos hangulatvilágát és harmóniavilágát mutatták be, valamint betekintést nyújtottak a zeneelméleti és módszertani megközelítések modern oktatási lehetőségeibe.
Buda Ádám énekmondó és Csergő-Herczeg László zenész (Lakitelek)
Témák:
- „Hallod-e, pendítsd a lantot…”
- Ismerkedés a régi stílusú hangszerekkel
Az előadópáros zenés és interaktív műsora betekintést nyújtott a magyar népzene hagyományaiba. A résztvevők megismerkedhettek a régi stílusú hangszerek hangzásvilágával, valamint az énekmondás történelmi és kulturális szerepével.
Schneider Sándor – a Kárpátaljai Akadémikus Állami Népi Együttes klarinét- és tárogatóművésze
Téma: A tárogató mint hungarikum
Schneider Sándor előadásában bemutatta a tárogató történetét, fejlődését és zenei sajátosságait. Kiemelte a hangszer szerepét a magyar nemzeti identitás megőrzésében és a népi kultúra ápolásában.
Szakács Marianna – az Ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Kollégium zongoraszekciójának vezetője
Témák:
- Artikuláció és hangképzés J. S. Bach zongoraműveiben
- Ismerkedés a romantikus zeneszerzők műveivel
- Kortárs zeneszerzők műveinek elemzése
- Hangképzés a zongoraórákon
- A zongoratechnika fejlesztése skálák, arpeggiók és etűdök által
Szakács Marianna előadás-sorozata a zongorajáték komplex megközelítését mutatta be, ötvözve a technikai fejlesztést a zenei kifejezésmód művészi finomságaival. Az előadások gyakorlati tanácsokat is adtak a fiatal zongoristák fejlődéséhez.
Ács Bálint Dániel – művészettörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiatudományi Doktori Iskolájának (művészettörténet) hallgatója
Témák:
- A zene szerepe a táncházakban mint összművészeti eseményekben
- Zenélő művészek – Értelmezhető-e a zene az alkotói gyakorlat részeként, vagy külön kezelendő?
- A gitár művészeti ábrázolása
Ács Bálint Dániel előadásai a zene és képzőművészet összefüggéseit vizsgálták, különös tekintettel a táncházmozgalom kulturális szerepére és a zenélő művészek ikonográfiai megjelenítésére. Előadásai tudományos alapossággal, mégis közérthetően mutatták be a művészetek közötti kapcsolatokat.
A programsorozat sokrétű szakmai és művészeti élményt nyújtott mind az oktatóknak, mind a hallgatóknak. Az előadások hozzájárultak a résztvevők szakmai fejlődéséhez, inspirálták az alkotói gondolkodást, és megerősítették a magyar zenei és kulturális örökséghez való kötődést.
A szekció minden évben megszervezi a Kárpátaljai Művészeti Iskolák Pedagógusainak Szakmai Konferenciáját, amely a térség egyik legjelentősebb szakmai zenei fóruma. A konferenciák mindig egy-egy kiemelt téma köré szerveződnek: a művészeti nevelés értékéről, a zene személyiségfejlesztő hatásairól, a tehetséggondozásról, valamint a magyar zenei hagyományok ápolásáról.
A rendezvény célja, hogy a Kárpátalja-szerte működő művészeti iskolák pedagógusai találkozzanak, szakmai tapasztalatot cseréljenek, bemutassák az elmúlt időszakban végzett munkájuk eredményeit, és hogy a pedagógusok elméleti és gyakorlati tudással, új módszertani ötletekkel és lelki megerősítéssel gazdagodjanak.
Az évek során a konferencián a következő előadások hangzottak el:
- A művészeti nevelés érték! – Dr. Géczi-Laskai Judit (ELTE Tanító- és Óvóképző Kar, adjunktus);
- Szabad-e bejönni ide hangszerekkel? – Buda Ádám énekmondó és Pálinkás Albert (Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, oktatástechnológus);
- Csak tiszta forrásból – A zene személyiségfejlesztő hatásai – Horváth István (Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Székesegyházi Kórusiskola tanára);
- Beszélgetés Cipola Gizella világhírű operaénekesnővel;
- A zenei tehetségről és a tehetséggondozásról – Horváth István (Apor Vilmos Katolikus Főiskola és Váci Karolina Székesegyház Kórusiskola tanára), valamint Kovács-Szőcs Benedek zongorista és Kovács Dániel népzenész hangversenye;
- Hangképzés és technikai nehézségek megoldása a zongorán – Szakács Marianna (Ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Kollégium, zongora szekcióvezető) és A harmonika világa alapfoktól felsőfokig – Pál Lajos (Aszódi Alapfokú Művészeti Iskola, harmonikatanár);
- A tárogató mint hungarikum – Schreiner Sándor (Kárpátaljai Akadémiai Népi Együttes, klarinét- és tárogatóművész) és A harmonika világa alapfoktól felsőfokig – Pál Lajos;
- Csak tiszta forrásból – Fring Erzsébet (Beregszászi Horváth Anna Gimnázium, művészettanár) és Bartókkal a zene útján – koncert a kárpátaljai művészeti iskolák növendékeivel;
- Az együttjáték öröme – Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és Magyar zeneszerzők művei – koncert;
- Kodály Zoltán és Bartók Béla népdalgyűjtése Kárpátalján – Fring Erzsébet.
A szakmai programot minden évben egy ünnepi koncert zárja, amelyen a művészeti iskolák tanárai és diákjai közösen lépnek színpadra. A koncert nemcsak a pedagógusok és növendékeik művészi felkészültségét mutatja be, hanem a közösség összetartozását és a művészet iránti elhivatottságát is kifejezi.
A rendezvény évről évre bizonyítja, hogy a kárpátaljai művészeti oktatás színvonala, valamint a pedagógusok szakmai elhivatottsága példaértékű. A szekció célja továbbra is az, hogy fórumot biztosítson a művészeti iskolák tanárainak a fejlődésre, a tapasztalatcserére és az inspiráló együttműködésre.
A szekció tevékenysége jelentősen hozzájárult a kárpátaljai magyar művészeti oktatás szakmai színvonalának emeléséhez, a pedagógusok közötti együttműködés erősítéséhez, valamint a magyar kulturális értékek továbbadásához.
A rendezvények által létrejött közösség mára élő, alkotó szakmai hálózatot alkot, amely nemcsak a tanárok tudását gazdagítja, hanem a diákok művészi és emberi fejlődését is támogatja. A szekció munkája bizonyítja, hogy a művészeti nevelés nemcsak oktatási feladat, hanem értékteremtő és identitásőrző küldetés, amely hidat képez múlt és jövő, tanár és diák, közösség és nemzet között.