Nagyberegen tartották meg szeptember 5-én a kárpátaljai magyar iskolák ünnepélyes tanévnyitóját. Az eseményen elhangzott: közel ezer magyar elsős kezdte meg tanulmányait, Magyarország pedig továbbra is támogatja a kárpátaljai magyar oktatást.
Az MTI beszámolója szerint szeptember 5-én a nagyberegi református templomban tartották meg a kárpátaljai magyar iskolák ünnepélyes tanévnyitóját. Kollai István magyarságpolitikáért felelős helyettes államtitkár beszédében arról szólt, hogy a közösség jövője elsősorban a családokban, az iskolákban, a gyülekezetekben és a helyi közösségekben születik meg.
Kollai István hangsúlyozta, hogy a magyar kormány feladata a helyi igények felmérése, a párbeszéd és azoknak a kezdeményezéseknek, illetve intézményeknek a támogatása, amelyek a közösség megmaradását és boldogulását szolgálják.
Mint mondta, erre a szemléletre épül majd a következő évek magyarságpolitikája is. Hozzátette, hogy Magyarország és Ukrajna kétoldalú kapcsolatait is a kárpátaljai magyarság érdekeinek messzemenő figyelembevételével próbálja alakítani a magyar kormány.
Folytatódik a kárpátaljai magyar oktatás támogatása
Kollai István felidézte, hogy már ötödik éve a háborús körülmények ellenére is kinyitnak az iskolák. Ezt a pedagógusok és a magyar iskolát választó szülők helytállásának nevezte.
A helyettes államtitkár közölte, hogy Magyarország továbbra is támogatja a kárpátaljai magyar oktatást az óvodáktól egészen a felsőoktatásig. Folytatódik a pedagógusok és a gyermekétkeztetés támogatása is.
A magyar kormány emellett 115 millió forinttal járul hozzá azoknak a kárpátaljai oktatási intézményeknek a helyreállításához, amelyek épületei a július végi viharban megrongálódtak.
Kollai István azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna stabil, demokratikus és sikeres ország legyen, amelyben a nemzeti közösségek valódi értéket jelentenek. Megfogalmazása szerint a kárpátaljai magyar közösség egyszerre lehet erős magyar és Ukrajna sikerében érdekelt közösség.
Közel ezer magyar elsős kezdte meg a tanévet
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke az elmúlt tanév legjelentősebb pozitív eredményének a Magyarország és Ukrajna között kisebbségi és oktatási kérdésekben létrejött megegyezést nevezte, amiért mindkét félnek köszönetet mondott.
A KMPSZ abban bízik, hogy hamarosan megszületik a kisebbségi iskolai státusz törvényi háttere, amely a szabad anyanyelvhasználat alapját jelentheti az oktatási intézményekben.
Orosz Ildikó az előzetes beiskolázási felmérésekről is beszámolt. Ezek szerint a háborús helyzet ellenére nem csökkent jelentősen a magyar elsősök száma: közel ezer kisdiák lépte át első alkalommal az iskolák küszöbét, ami nagyjából 10 százalékkal kevesebb a tavalyi adatnál.
Ferenc Viktória, a Fidesz-KDNP kárpátaljai származású európai parlamenti képviselője arról beszélt, hogy munkája során sokszor tapasztalta: egy-egy jogsértés megítélését geopolitikai érdekek határozzák meg.
Úgy fogalmazott, azonos mércével kell mérni, függetlenül attól, hogy egy adott ország az Európai Unió partnere, szövetségese vagy kritikusa.
„Mi pedig nem sokat kérünk, csak azt, hogy a gyerekeink magyarul tanulhassanak, hogy az iskoláinknak legyen jövője, hogy a közösségünk szabadon élhessen azokkal a jogokkal, amelyek megilletnek minket”
– fogalmazott Ferenc Viktória.
A kárpátaljai magyar oktatás jövőjéről júliusban is egyeztettek: a Kárpátinfo.net beszámolt arról, hogy prioritást kell élvezzen a kisebbségi nyelveken való oktatás hálózatának megőrzése. A tárgyalásokon az anyanyelvi oktatás és a kisebbségi iskolák helyzete is központi téma volt.
Szintén az oktatás helyzetéről és jövőjéről tárgyalt a Külügyminisztériumban a Rákóczi Egyetem vezetése, ahol Orosz Ildikó és Csernicskó István a kárpátaljai magyar intézményrendszer működéséről, eredményeiről és kihívásairól számolt be.
A pedagógusok és diákok eredményeiről korábban a XV. Kárpátaljai Tehetségnap kapcsán is írtunk, ahol a 2025/2026-os tanév kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiataljait és felkészítő tanáraikat köszöntötték.
A magyar iskolakezdés támogatásának egyik korábbi példája volt, amikor tanszercsomagot kaptak az első osztályos gyerekek Badalóban. A program célja ugyancsak a kárpátaljai magyar gyermekek anyanyelvi oktatásának segítése volt.
