Február 11-én Salánkon nagyszabású, egész napos emlékünnepség keretében méltatták II. Rákóczi Ferenc utolsó országgyűlésének 300. évfordulóját. Az ominózus tanácskozásra 1711 februárjában került sor...
A rendezvénysorozat a település református templomában vette kezdetét, ahol ünnepi istentiszteletre került sor a zsúfolásig megtelt padsorok és karzatok előtt. A KRISZ (Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet) énekkara fellépését követően dr. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke tartotta meg szentbeszédét.A templomból kiözönlő sokaság ezután – a korhű viseletet és fegyverzetet magukra öltő tarpai és salánki hagyományőrzők, a Nagyságos Fejedelem vezetésével, Rákóczi zászlai alatt, Nagy Csaba magyarországi tárogatóművész muzsikája mellett – a Rákóczi-emlékparkhoz vonult, ahol köszöntötték az ünnepség vendégeit: többek között a rendezvény fővédnökét, Tóth Istvánt, a Magyar Köztársaság beregszászi főkonzulját, a Magyar Köztársaság Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága képviseletében megjelenő Ljubka Katalint, Szalipszky Endre ungvári magyar konzult, Gyurin Miklós beregszászi magyar konzult, Kovács Sándort, a Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Közgyűlés alelnökét, dr. Bölcskei Gusztávot, Hidvégi Üstös Pált, „a Tisza nagykövetét”, Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét, Brenzovics László és Milován Sándor megyei tanácsi képviselőket, dr. Soós Kálmánt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorát, Bendász Dánielt, a Beregszászi Görög Katolikus Egyházmegye esperesét, Zán Fábián Sándort, a Kárpátaljai Református Egyház püspökét, Rezes Károlyt, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökét, Borisz Kerecsant, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnökhelyettesét, Zubánics Lászlót, az UMDSZ ügyvezető elnökét, valamint a magyarországi Napkor és Tarpa, illetve az oroszországi Belgorod küldöttségét.
Ezt követően Tóth István főkonzul lépett a hallgatóság elé, kifejtve: a salánkiak méltán lehetnek büszkék arra, hogy településük adott otthont a magyar nemzeti históriába bevonuló utolsó kuruc országgyűlésnek, a róla való megemlékezéssel pedig újból hitet teszünk nemzetünk együvé tartozása mellett. A felszólalás után Kelemen Viktória, a Rákóczi-főiskola hallgatója, valamint Barta Júlia és Kész Réka, a helybeli középiskola két diákja a kuruc kort idézte meg zenés-verses összeállításukkal, az ünnepség résztvevői pedig megkoszorúzták az emlékparkban álló Rákóczi-szobrot.
Az időjárás miatt az egykori tanácskozásnak helyet adő Barkóczi-kastély (közismertebb nevén Rákóczi-pince) helyett a Salánki Mikes Kelemen Középiskola udvarán folytatódó megemlékezés során előbb az Esze Tamás (azaz Kelemen Béla) vezette tarpai hagyományőrzők meséltek a szabadságharc kezdetét jelentő 1703. évi zászlóbontásról. Ezután Kész Barnabás történelemtanár, a KMPSZ Nagyszőlősi Regionális Szervezetének és a Rákóczi Szövetség salánki helyi szervezetének elnöke vázolta fel röviden a szabadságharc további eseményeit, majd a salánki hagyományőrzők (zömmel a Salánki Íjászkör tagjai) – dacolva a feltámadó hóviharral – dramatizált formában előadták a salánki országgyűlés történetét. Az előadást követően üdvözölte a megjelenteket Rezes Károly, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal vezetője, valamint Alyohin Viktor, salánki polgármester, kihangsúlyozva az emlékünnepség hagyományteremtő jellegét. A műsor hivatalos részét követően felléptek a járás magyar és ukrán műkedvelő együttesei.
Délután ünnepi szent liturgiára került sor a görög katolikus templomban, melyen Kocsis Fülöp nyíregyházi görög katolikus püspök tartott prédikációt. Ezzel párhuzamosan a református templomban is folytatódtak a programok: a KRISZ együttesének koncertjét követően Nagy Csaba zenés történelmi előadását hallgathatták meg az érdeklődők.
Az ünnepségsorozatot a református templomban megtartott emlékkonferencia zárta. A Credo együttes fellépését és Zán Fábián Sándor megnyitó szavait követően elsőként Hubai Imre, a magyarországi Üllőparti Gazdaszövetkezet elnöke szólt az egybegyűltekhez. Ezután dr. Kész Margit, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára, a konferencia szervezője és moderátora átadta a szót dr. Misák Mariannának, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia tanárának, aki „Rákóczi vallásossága és egyházpolitikája" címmel tartott előadást. Majd dr. Kiss Endre József, a Sárospataki II. Rákóczi Ferenc Könyvtár munkatársa tartotta meg felszólalását „Hitében és erkölcsiségében is nagyságos vezérlő fejedelem" címmel. A kárpátaljai előadők közül elsőnek Bendász Dániel görög katolikus esperes a nagyságos fejedelem és a Munkácsi Görög Katolikus Püspökség kapcsolatáról értekezett. Őt dr. Csatáry György történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára követte, aki előadást tartott Ugocsa vármegyének és Salánk mezővárosnak a szabadságharcban játszott szerepéről. dr. Vári Fábián László költő, főiskolai tanár „Rákóczi alakja a magyar irodalomban" címmel osztotta meg gondolatait a hallgatósággal, Kész Margit pedig arról értekezett, miként is él Rákóczi személye a szájhagyományban, elsősorban a mondavilágban. Végezetül pedig Balogh Attila, helyi református lelkész bemutatta elődje, Horkay Lajos lelkipásztor által Salánk község és a helybeli református gyülekezet múltjáról „Beszélő kövek" címmel 1936-ban írt könyv most kinyomtatott és Székely Marianna által kibővített második kiadását, mely a KMKSZ salánki alapszervezete segítségével látta meg a napvilágot.
A gazdag programot, akárcsak az ominózus országgyűlés 200. évfordulóján rendezett emlékünnepségét, a református egyház által szervezett ünnepi vacsora zárta.
Kész Margit, Kész Barnabás