Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc március 15-i kezdetének emlékére Kárpátalja több településén tartanak ünnepségeket. A rendezvénysorozat már 14-én kezdetét vette Beregszászban a Rákóczi-fő...
A ünnepség nyitóbeszédét Tóth István főkonzul tartotta, melyben felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök levelét, aki az ünneplő és megemlékező közönséget buzdította és köszöntötte. Fő szónokként dr. Orosz Ildikó lépett fel, aki a nagyszőlősi forradalmi eseményekről és a Perényi család, főként Perényi Zsigmond szerepéről beszélt a szabadságharc ideje alatt. Az elnök asszony beszédében az 1848-49-es események példájával arra kívánta sarkallni a hallgatóságot és a magyarságot, hogy mi se hagyjuk azt, hogy eltiporjanak bennünket, legyünk büszkék nemzetünkre és nemzetiségünkre, s merjünk magyarok lenni.
A szívmelengető és erőt nyújtó beszédeket követően a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola tanulói egy irodalmi összeállítással időutazásra hívták a közönséget: felidézték a forradalom kitörésének első eseményeit. A közönség hálás tapssal köszönte meg a gyerekek szereplését.
Az ünnepség a Szózat eléneklésével és Perényi Zsigmond mellszobrának megkoszorúzásával zárult.
A megemlékezés üzenete Széchenyi szavaival így összegezhető: „Múlton nyugszik a jelen, s azon a jövendő".
A múlt nélkül nincs jelen. Adjuk hát tovább nemzetünk „kincseit" a felnövekvő generációnak, hogy legyen jövőnk!
-Nso Csi-
Van feltámadás a magyarság számára is
Ökumenikus istentisztelettel ünnepelte Beregszász római katolikus és református gyülekezete március 15-ét. A református templomban megrendezett alkalmon Michels Antal plébános és Maksai Attila lelkipásztor hirdették Isten igéjét. Antal atya felhívta a figyelmet az ünnep üzenetére: merjünk ünnepelni, összefogni, együtt méltatni a forradalom és szabadságharc emlékét. Merjük megőrizni értékeinket, kultúránkat, hogy a következő generációnak átadhassuk, mit is jelent magyarnak lenni. Ismerjük fel küldetésünket ne csak családunkban, de gyülekezeteinkben, magyar közösségeinkben is.
Maksai Attila a zsidó nép szétszakítását idézte Joel próféta könyvéből: nem példátlan egy nép szétdarabolása az országok között. A magyarság helyzetét méltatlannak és szomorúnak érezhetjük, s ilyenkor, március idusán szokás forradalmi hangulatba kerülni. Sokan ugrasztanák talpra kárpátaljai magyarságunkat, de nem mindegy, hogy egyik-másik oldalra, vagy egymás mellé. Az Ige nem a kardcsörgetést kínálja megoldásul. A zsidó nép sorsát Isten fordítja jóra, mert az megtér az Úrhoz. A magyarságnak 2014-ben térdre kellene borulnia Isten előtt. Egy nép olyan mértékben Istené, amennyire a tagjai azok. Isten népét maga védi meg ellenségeitől. A megoldás a kárpátaljai magyarság számára is az, ha Istenre bízza dolgait és imádságos szívvel fog össze a megmaradásért. A feltámadásban való hit kereszténységünk alapköve. Higgyünk hát népünk feltámadásában is!
Az istentiszteleten a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség kórusa, a református gyülekezet kamarakórusa és dalárdája szolgált. Az alkalom után az istentisztelet résztvevői közösen helyezték el a tisztelet koszorúit Petőfi Sándor szobránál.
Tisztelet a bátraknak
A beregszászi Petőfi-szobornál rendezett ünnepség keretein belül méltatta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékét a KMKSZ beregszászi szervezete.
Ferenczi Attila színművész előadásában a március 15-i események jelképévé vált Nemzeti dalt hallhatták az ünneplők.
Mélykuti Ferenc, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezetőkonzulja tolmácsolta Orbán Viktor miniszterelnök köszöntését: „Magyarnak lenni egyet jelent azzal, hogy bátrak legyünk. Merjenek a kárpátaljaiak élni szavazati jogukkal az április 6-i választásokon, hogy így történelmet írjunk, s a Magyar Országgyűlés hivatalosan is nemzeti parlament lehessen. Tisztelet jár a bátraknak".
Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökhelyettese a márciusi ifjakra emlékezett, akik változást szerettek volna, s ezért készek voltak áldozatot hozni: „Ukrajnában ma elérkezett a változás ideje. A kárpátaljai magyarság érdeke, hogy demokratikus jogállam jöjjön létre, hogy Ukrajna európai, demokratikus irányba mozduljon, hogy az állampolgárok jogait felekezeti, nemzeti hovatartozásuktól és szociális csoportjuktól függetlenül tiszteletben tartsák. A most következő napok nem lesznek könnyűek, nem jön el a Kánaán, de a remény megmarad".
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a márciusi 12 pont aktualitására hívta fel a figyelmet. A '48-49-es események mozgatórugója a béke, egyetértés, és szabadság utáni vágy volt. Ezek azok, amelyekre ma is szükség van. A kárpátaljai magyarság békéje függ az ukrajnai békétől. Magyarország azt szeretné, ha Ukrajna demokratikus állammá válna. Répás Zsuzsanna arról biztosította a jelenlévőket, hogy Magyarország felelősséget vállal, s az elsődleges szempont a kárpátaljai magyarság biztonsága. Azt szeretnék, ha a kisebbség jogait garantálnák, a nyelvtörvény szavatolná a magyar nyelv szabad használatára vonatkozó jogokat Kárpátalján. Az egyetértésről a 2013-as dunai árvíz idején bizonyságot tettek a kárpátaljaiak. A nemzeti érdek mindenek fölött áll!
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Ljubka Katalin, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának osztályvezetője, Bayer Mihály, Magyarország kijevi nagykövete, Nagy Ignác Magyarország Beregszászi Konzulátusának képviseletében, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Orosz Ildikó, a KMPSZ és a II. RF KMF elnöke, Bárdos István, a Beregszászi 4. sz. Bendász István Cserkészcsapat tiszteletbeli elnöke, Babják Zoltán, Beregszász polgármestere, Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyház főgondnoka, Michels Antal, a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség plébánosa, Egressy Miklós a görögkatolikus egyház képviseletében, valamint Taracközi Ferenc, a Beregszászi Református Egyházközség vezető lelkipásztora.
A tisztelet koszorúinak elhelyezését Peres Dóra éneke kísérte.
Kiss Julianna
Megemlékezés a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán
Nemzeti ünnepünk alkalmából Beregszászban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében is megemlékezést tartottak az intézmény Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének szervezésében.
A rendezvényen Bocskor Andrea történész, a főiskola Lehoczky Tivadar Intézetének vezetője köszöntötte a jelenlévőket. Nemzeti imádságunk és a főiskola himnuszának közös eléneklése után Bozsik Béla, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja mondott köszöntő beszédet. A konzul a magyar függetlenségi harcokat aktualizálva hívta fel a figyelmet arra az örömteli tényre, hogy a magyarság számára az együvé tartozás napjainkra már közjogilag is kifejeződhet az egyszerűsített honosítás és a szavazáson való részvétel megadásával.
Ezt követően Csatáry György történész, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék vezetője tartott előadást az 1848-1849-es szabadságharcról. Mint mondta, a történetírás során számos pontatlanság és téveszme alakult ki az eseményekről, melyeket előadásában is igyekezett helyesbíteni. Szólt többek között Kossuth és Széchényi egyéni álláspontjáról, a kettejük között feszülő vita okairól, s a katonaság akkori helyzetéről. Előadásában boncolgatta a Görgey Artúr árulása és a szabadságharc törvényessége körüli különböző álláspontokat is. Majd Gál Natália és Kacsur András, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművészei adtak elő verses-zenés összeállítást Császár István és Dracskó Béla közreműködésével. A magyar irodalomból ismert sorok, s a haza szeretetére buzdító dallamok e napon talán még inkább a magyarság összetartozására, szülőföldünk szeretetére szólítottak fel minket. Az ünnepség a Szózat eléneklésével zárult.
Ezt követően a jelenlévők elhelyezték a tisztelet koszorúit a főiskola falán található Kossuth-emléktábla, a beregszászi színház oldalát díszítő Petőfi-emléktábla és Petőfi Sándor szobra előtt, illetve a beregszászi temetőben nyugvó honvédek sírjainál.
Ünnepség Beregszász Megyei Jogú Önkormányzata szervezésében
Beregszász Megyei Jogú Önkormányzata az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 166. évfordulója alkalmából Beregszászon a Petőfi-szobornál tartott megemlékezést pénteken.
1989-től hagyomány Beregszászban, hogy a Petőfi-szobornál összegyűlt tömeg méltatja a szabadságharc kezdetének évfordulóját. „Azok előtt a forradalmi ifjak előtt hajtunk fejet, akik vértelen forradalmat vívtak, és akik egy forradalmi gondolat keretében indították el a magyar népet a polgárosodás útján" – mondta Zubánics László, Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke.
Az ukrán és a magyar himnusz eléneklését követően Babják Zoltán, Beregszász polgármestere köszöntötte a jelenlévőket. Bátor kiállásra és összetartásra szólította fel nemcsak a jelenlévőket, hanem a magyar közösséget, mert a jelenlegi nehéz helyzetben erre van leginkább szükség. Mint elmondta, nem megengedhető, hogy az ukrajnai helyzet miatt Beregszászban is elszabaduljanak az indulatok, és ellentéteket szítsanak a város lakosai között. Köszönetet mondott azért, hogy a város polgárai nem engedtek a provokációknak, hanem higgadtan és meggondoltan viselkedtek az elmúlt időszakban. Egyben ígéretét tette a szebb, jobb és élhetőbb Beregszászért, Kárpátalja magyarságának fővárosáért.
„A kárpátaljai magyarság mindig is érezhette és érzi az anyaország támogatását, mely az utóbbi időkben kiemelt figyelmet fordít e magyar közösségre. A szabadság azoké, akik elég bátrak ahhoz, hogy kivívják azt!" – mondta Tóth István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja. Továbbá hangsúlyozta, hogy a határokon átívelő nemzetegyesítés csak erősíti a magyarságot. A határon túliak részt vehetnek Magyarország erősítésében, és az anyaország is többet tud tenni értük ott, ahol élnek. Bármikor számíthatnak a magyar kormány támogatására.
A rendezvény végén a jelenlévők elhelyezték a kegyelet koszorúit a forradalom lánglelkű költője, Petőfi Sándor szobránál. A megemlékezés, melyen versekkel közreműködtek a Beregszászi 4. sz. Kossuth Lajos Középiskola diákjai, a szózat eléneklésével ért véget.
Gál Adél