Beszámoló a Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábor tevékenységéről

(2022. 07. 10. – 2022. 07. 15.)

2023. július 10-én újra megnyitotta kapuit a Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábor (más néven Jurtatábor, Mikes-tábor)[1]. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) történelmi gyermektáborának ez évben is a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum adott otthont. Idén 51 kárpátaljai gyermek vett részt a programokban. A tábor a Belügyminisztérium, Bethlen Gábor Alap és a Magyar Kormány támogatásával.

A hétfői megérkezés, szálláselfoglalás után a táborozók megismerkedtek egymással a szervezőkkel, a kézművesekkel, a pedagógiai gyakorlatukat végző diákokkal. A 2023-mas táborban kiemelt szerep jutott a népmeséknek, melyek a hét folyamán Kész Margit és Kész Réka előadásában hangzottak el. A mese olyan vágyvilágot teljesít be, amelyben a jó elnyeri méltó jutalmát, a legkisebb, legszegényebb kondásfiú leckézteti meg a királyt, veszi feleségül a királylányt stb. Mindemellett a mesék évszázadok óta utat mutatnak a problémák legyőzésében, mintát adnak a mindennapok megéléséhez. A szervezők úgy vélték, hogy a nehéz időkben különösen fontos a mesék által nyújtott példáknak, kapaszkodóknak az átbeszélése, közös értelmezése. Éppen ezért a népmesék világa már a bemutatkozáskor megjelent: Az igazmondó juhász meséjét átbeszélése, közösen értelmezése után a táborozók maguk is három igazsággal mutatkoztak be.

A bemutatkozás után kezdődtek a különféle kézműves programok, melyeken szervezők a hagyományőrzés, a szépérzék és a finommotorikus kompetenciák fejlesztése mellett az újrahasznosítás jelentőségére is próbálták felhvni a résztvevők figyelmét. A nap folyamán Kalanics Évával üveget díszítettek (más napokon ő vezette a rongybabakésztés és a makramé ékszerkésztő foglalkozást), Ilosvay Borbálával szőttek-fontak, Kész Rékával papírt merítettek (más napokon ő vezette a nemezelő, viaszpecsét- és oklevélkészítő foglalkozást), Csurman Bencével íjászkodtak, Bota Sándor Csillag nevű lován pedig lovagoltak. Este együtt építették meg a tábor jurtáját. A tábortűz mellett Kész Margittól meghallgatták a Fehérlófia hősmesét, Rákóczi-mondákat elevenítettenk fel, zárásként népdalokat, kuruc nótákat énekeltek.

A tábor második reggelén Csorba Ferenc tartott méhészeti bemutatót: a méhek izgalmas életébe és a méhészet rejtelmeibe avatta be a társaságot. Mesélt a méhek pótolhatatlan szerepéről, a méz és méztermékek készítéséről és azok egészségre gyakorolt hatásáról. Az előadás végén különböző ízű mézek kóstolására is sor került. A nap többi részében folytatódott a kézműveskedés: szövés, fonás, rongybabakészítés, papírmerítés, íjászat és lovaglás. Kész Margit elmondta Tündérszép Ilona meséjét, amelyhez a gyerekek nemezből Tündérszép Ilonát készítettek. Hidi Endre népi iparművész irányításával pedig korongon készíthettek agyagedényeket. A napot tábortűzzel, közös énekléssel, anekdotázással zárták.

Szerdán – a népi gasztronómia jegyében - salánki gazdasszonyok látogatták meg a tábort, akik segítségével a résztvevők elkészítették ebédjüket: a méltán híres salánki töltött káposztát, amelyet a helyi monda szerint a táborunk névadója, Mikes Kelemen is megemlített Törökországi leveleiben. Délután Kész Barnabás online mesélt a címertan, zászlótan és a pecséttan rejtelmeiről. Az előadáshoz kapcsolódóan a táborozók elkészíthették saját, pecséttel ellátott emléklapjaikat, leveleiket. Közben persze folytatódtak az egyéb foglalkozások is: kézműves programok (rongybaba- és makramé ékszerek késztése, szövés-fonás, agyagozás), lovaglás, íjászat. Késő délután a salánki Gál Árpád mutatta be, hogyan készül a vesszőből fonott kosár és a nyírfa seprű. A szervezők a táborozókat körülvevő, gyakran természetesnek vagy mindennapinak tűnő tárgyak, eszközök értékének felismerésére, megbecsülésére is próbáltak rávilágítani a foglalkozások során. Példa volt erre a már említett kosárnak vagy seprűnek az elkészítése, amelyen keresztül a gyerekek megtapasztalhatták, hogy a látszólag egyszerű tárgy előállítása micsoda mögöttes tudást igényel. Az esti tábortűz sem maradhatott el: a táborozók népdalok éneklése mellett Balassi Bálint költészetéről, a végvári vitézek életéről beszélgettek.

A tábor negyedik délelőttje mesés foglalkozással indult: a táborozók egy kvízjátékon keresztül mutathatták be a népmesék világában való jártasságukat. Bár a nap folyamán a vihar többször is tiszteletét tette, a táborozókat el nem riasztotta: folytatódott a lovaglás, íjászat és a kézműves programok: agyagozás, a makramé ékszerek készítése, szövés-fonás. A résztvevők a mesés tematikához kapcsolódva rongyból vasorrú bábát, nemezből Tündérszép Ilonát, „A béka király” elmesélése után pedig nemez békát készítettek. Közben a táborlakók csapatokra osztva nekiláttak a címerük elkészítéséhez (kapcsolódva Kész Barnabás szerdai előadásához). Délután Kész Barnabás ismét online kapcsolódott be a tábor életébe. Ezúttal a honfoglaló magyarok fegyverzetéről és harcmodoráról tartott előadást – ráhangolva a táborozókat a pénteki kirándulásra. Egyben különös hangsúlyt fektetve a kárpátaljai honfoglaláskori leletek ismertetésére, így például a beregszászi süvegcsúcsra és a szolyvai tarsolylemezre, melynek másolatát a gyermekek kézbe is vehették. A nap zárásaként íjászversenyre is sor került.

A tábor ötödik napjának reggelén a résztvevők együtt látogatták meg a Tiszacsomai Látogatóközpontot, ahol Kész Margit tartott interaktív előadást. A táborozók itt mutatták be a hét folyamán elkészített csoportcímereiket is. Délután folytatódott a kézműveskedés: agyagozás, szövés-fonás, nemezelés, makramézás, rongybabakészítés. A napot szalonnasütéssel, a tábori jurta elbontásával, sokáig égő búcsú-tábortűzzel zárták.

A közel egy hetes tábor végeztével a résztvevők (remélhetőleg) sok kellemes emlékkel és számos új ismerettel gazdagodva térhettek haza.

Kész Margit, táborvezető