facebook share google share twitter share youtube chanel
  • Magyar
  • Ukrainian
  • English
KMPSZ
+380-3141-43259
info@kmpsz.uz.ua
www.kmpsz.uz.ua

Taborok 2004

ABACUS Matematika tábor – 2004 Időpont: 2004. augusztus 9 – 13. Helyszín: Beregszász, Kölcsey Ferenc Szakkollégium Táborvezető: Kulin Judit A matematika tábor célja: a matematika iránt...

ABACUS Matematika tábor – 2004

Időpont: 2004. augusztus 9 – 13.

Helyszín: Beregszász, Kölcsey Ferenc Szakkollégium

Táborvezető: Kulin Judit

A matematika tábor célja: a matematika iránt érdeklődő gyerekek üdültetése, tehetséggondozása, az iskolai tananyagból kimaradt, viszont versenyekhez elengedhetetlen fejezetek áttekintése, játszva tanítása.

A tábor lakói az általános iskola és a középiskola minden korosztályát képviselték 3. osztálytól 11–ig. A gyerekeket szintfelmérő teszt alapján bontottuk csoportokra, hogy mindenki a már tanult témákra alapozva fejlődhessen. Ebben az évben 4 csoportra osztottuk a gyerekeket, de a foglalkozások azt mutatták, hogy jövőre mindenképpen 5 csoportra kell őket osztani, mert így túl nagy a különbség az 5. és a 7. osztályos tanulók tudásszintje között.

A 3– 4. osztályos tanulók a Zrínyi Ilona Matematika verseny feladatsoraival, a számírás történetével és a mértan alapjaival foglalkoztak.

Az 5–8.osztáloyosok érdeklődés-felkeltő logikai és furfangos feladatokat oldottak meg, stratégiai játékokkal és az abszolút értékes egyenletekkel ismerkedtek. A stratégiai játékok ezért kerültek a tábori foglalkozások körébe, mért az utóbbi időben szinte minden járási és területi versenyen előfordultak.

A középiskolások függvényvizsgálattal, ezen belül értékkészlet meghatározással, függvény transzformációkkal foglalkoztak. Feladatokat oldottak meg a háromszög nevezetes vonalai meghatározására és belekóstoltak a matematikának a mindennapi életben leginkább alkalmazott fejezetébe, a statisztikába.

A délutáni programokat is a tábor szellemének, hagyományainak megfelelően szerveztük meg. Hétfő a művészet napja. Már nem maradhat ki a programok közül a trikóbatikolás. Itt a délelőtti foglakozásoknak megfelelő csoportok trikójukat más-más színűre festik az egyűvé tartozás jeleként. Ez éven egy újabb díszítési technikával bővült ismeretük, a fonalgrafikával. A technika nagy sikert aratott a lányok körében.

De hogy a fiúkat se sértsük meg, ezért a kedd a számítógép bűvöletében telt el. Ezt hűen tükrözi a számítógépes multiplayer játékok eredménye is. Csak egy lánynak sikerült bekerülni a legjobb három közé.

A tavalyi Beregszászi városi akadályverseny sikerén felbuzdulva, ezen az éven Munkács megismerésére is ezt az utat választottuk. Úgy gondoltuk, hogy ha saját maguk fedezik fel a várost, többet jegyeznek meg belőle, mint egy idegenvezető elmeséléséből, és jobban rácsodálkozhatnak a város szépségeire.

Ezen az éven délutánra egy-egy ismeretterjesztő előadást is beiktattunk, aktualitást kapott az újkori olimpiák története, mivel péntekre esett a 28. nyári olimpia megnyitója. Lehet, hogy fárasztónak érezték a gyerekek, de úgy gondoljuk, hogy egy matematikus nem lehet szakbarbár, és ezek az előadások bővítik látókörüket.

Természetesen ebben az évben sem maradtak el szokásos versenyeink, amelyek iránt egyre nagyobb az érdeklődés. A hagyományos táborzáró vetélkedőn 10 egyéni győztest tudtunk a DORCAS jóvoltából plüss állatfigurával jutalmazni.

Az esti szórakozásokon japán keresztrejtvényeket fejtettünk és a filmklub ajánlatából a táborozók választása alapján vetített filmeket néztünk.

A gyerekek kosarazhattak, asztali teniszezhettek, és ez éven tollaslabdázhattak is.

Nagy örömmel töltött el bennünket, hogy sok tanulót viszont láttunk a tavalyi táborozók közül, sőt egyesek barátot is hoztak magukkal.

Úgy éreztük, a gyerekek elégedetten tértek haza. A körülményekkel, az elszállásolással és az étkeztetéssel szemben semmilyen kifogás nem merült fel. Különösen jó ötletnek bizonyult az idén is a pólófestés. Ez éven szinte egy szabad percük sem volt az állandó programok között, és ha volt is, akkor a rendelkezésükre állt a pingpong asztal és 8 számítógép.  A tábor a célját elérte, a gyerekek hasznos ismeretekkel gazdagodva, új baráti kapcsolatokkal tértek haza. A tábor létjogosultságát és hasznosságát a gyerekek állandó visszajelzései és az egyre növekvő jelentkezők száma is bizonyítja.


 

Angol nyelvű bibliatábor 2004.

Időpont: 2004. augusztus 1–6.

Helyszín: Beregszász, II. Rákóczi Ferenc KMF

Táborvezető: Híres Emőke

A 2004. évi angol nyelvű bibliatábor tevékenységében naponta átlagban 110-120 tanuló vett részt, ebből 39 diák igényelt szállást, illetve étkezést. Helyhiány miatt az elhelyezés napján a helyszínen 8-10 tanuló jelentkezését kellett visszautasítani.

A foglalkozásokat 11 tanár vezette, ebből 5 érkezett Nagy-Britanniából és az Egyesült Államokból. A diákok 11 csoportban foglalkoztak, egy-egy csoportban 10-15 diák tanult. A foglalkozások délelőtt 8.30-12.00, illetve délután 2-től 6-ig tartottak, 2órától 4-ig a szabadban különböző tevékenységben vettek részt a diákok.

Az oktatás magas szintű, érdekes és intenzív volt, elnyerte a diákok tetszését. Az idén először volt külön csoport a főiskolás diákok számára. Célszerű lenne a jövőben nemcsak az első évfolyamos, de egy-egy olyan évfolyam tanulását is kötelezővé tenni, akik még nem részesültek ilyen jellegű oktatásban.

Ezen kívül, ha a tanárok továbbképzése egybeesik az angol tábor tevékenységével, egy délutáni foglalkozásra jó lenne meghívni a tanárokat is. Továbbá, ha igény van egy-egy előadásra a tanfolyamon, ezt szívesen megteszik az anyanyelvi tanárok, csak ezt előre kell kérni, és lehetőleg ismertetni az előadás témáját is, hogy kellően fel tudjanak készülni.

Az oktatással és az elszállásolással a diákok meg voltak elégedve.

A tanárok köszönetüket fejezték ki, hogy munkájukat maximálisan segítette a KMPSZ, ezzel lehetővé téve, hogy minden energiájukat és tudásukat az oktatásra összpontosítsák. Külön kell kiemelni azt a tényt, hogy a tábortűzön megjelent a főiskola és KMPSZ vezetősége, amit a tanárok pozitívan, munkájuk elismeréseként fogadtak.

A diákok részéről felvetődött egy kirándulás lehetősége, amit a jövőben egy közös tanár-diák kirándulásként lehet megszervezni, ha a tanárok részéről is felmerül egy ilyen igény.

A tábor elsődleges célját, vagyis, hogy hozzájáruljon a táborozók angol nyelvtudása további fejlesztéséhez, elérte.

Köszönjük a KMPSZ és a főiskola vezetőségének, hogy mindenben támogatták és hozzásegítették a tábor munkáját.

 

 


 

Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábor – 2004

Időpont: 2004. július 5–11.

Helszín: Salánki Mikes Kelemen Középiskola

Táborvezető: Kész Barnabás

Ez év nyarán, július 5 és 11. között rendeztük meg Salánkon (Kárpátalja, Nagszőlősi járás) a Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábort. A tábor a közel egy évtizede működő Salánki Jurtatábor hagyományait követve a képzőművészetek és a kézműves mesterségek irányában kibővített profillal került lebonyolításra. Táborunkat a Salánki Mikes Kelemen Középiskola bázisán szerveztük meg. Az egyhetes nyaralás során a táborozó gyerekek nemcsak elmélyíthették elméleti ismereteiket a magyar történelemből, de gyakorlati ismereteket is szerezhettek: megtanulhattak lovagolni, íjászkodni stb. Helyi és magyarországi szakemberek (Szedlák István békéscsabai ötvösművész, Sipos Péter debreceni bőrdíszműves, Kováts Zoltán debreceni csont- és szarufaragó, Kováts Zoltánné csuhészobrász, ifj. Hidi Endre keramikus és sokan mások) segítségével elsajátíthatták a honfoglalás-kori mesterségek (rézdomborítás, szövés-fonás, agyagozás, bőrözés, gyöngyfűzés stb.) alapjait. A programot kirándulások, íjászbemutatók, előadások, vetélkedők (pl. vármakett-építő verseny) bábszínház-előadás, történelmi filmek megtekintése tették még változatosabbá. Táborunk egyfajta életmódtábor is volt: a gyerekek korhű nemezjurtákban laktak, magukra próbálhatták a honfoglalás-kori vagy középkori magyar viseleteket. Sportolási lehetőségek is voltak (futball, kosárlabda, röplabda stb.).

Hagyományos programunk ez évben kiegészült az alkotótáborral is. Mintegy harminc magyarországi és kárpátaljai művész (Koltaly László, Seres-Bogya Eszter, Balázs István, Holovács Béla, Pólin Elek fafaragók, Osváth Sándor, Vargáné Madarász Erzsébet, Bor Nóra, Veres Ágota, Iváncsó András, Csmely Szerhij) festőművészek és mások eredményes munkát végeztek: kifaragták Szent István király háromméteres tölgyfaszobrát, Mikes Kelemen emléktábláját, Salánk község címeres falu-névtábláját, a helyi iskola és óvoda számára pedig ízléses, európai színvonalú faelemekből ácsolt játszóteret készítettek. Ezenkívül az iskola új étkezdéje falát nagyméretű freskókkal díszítették ki. Mindemellett a táborozó gyerekek nemcsak figyelhették a művészek munkáját, de részesei is lehettek az alkotásnak: fába véshették elképzeléseiket, Veres Ágota és Ivancsó András foglalkozásain pedig kipróbálhatták tehetségüket a rajzművészet és a festészet terén.

Bátran elmondhatjuk: táborunk eredményes volt. A gyerekek és a művészek elégedetten, szellemileg gazdagabban, már a jövő évi folytatást tervezgetve tértek haza.

Remélhetőleg e nagyszerű kezdeményezésnek lesz folytatása.

 


 

Szórványvidéken élő magyar gyerekek Anyanyelvi Irka Tábora

Időpont: 2004. július 12 – 26.

Helyszín: Felső-Tisza-vidék, Bilke, Szolyva, Beregszász

Táborvezető: P. Punykó Mária

Tizedik alakalommal került megrendezésre a szórványvidéken élő gyerekek Anyanyelvi Irka Tábora. A hagyományoknak megfelelően az első héten napközis tábort tartottunk a Felső-Tisza-vidék néhány településén (Nagybocskó, Gyertyánliget, Rahó, Tiszabogdán, Kőrösmező), illetve Bilkén és Szolyván.  32 főiskolai hallgató foglalkozott a magyar gyökerekkel rendelkező, illetve a magyar nyelvet tanulni kívánó gyerekekkel. Összességében mintegy 350 gyerek vett részt a főiskolások által vezetett foglalkozásokon. Népdalokat, verseket, gyermekjátékokat tanítottak a hallgatók, szituációs és szókincsfejlesztő játékokat játszottak, s mivel koruknál fogva közel állnak a gyerekekhez, sokat beszélgettek, gyakorolva ezáltal a helyes kiejtést, a magyaros hanglejtést. A táborzárón rövid műsort mutattak be a meghívott szülőknek, nagyszülőknek. A találkozó végén közösen énekeltek a nagyszülők és az unokák, valamint a beregszászi főiskolások, s így magyar-magyar találkozóvá nemesült az együttlét.

Az Anyanyelvi Irka Tábor Beregszászban folytatódott, ahol a szórványban élő gyerekek együtt táboroztak Beregszász környéki kortársaikkal.

A gyerekek a KMTF kollégiumában nyertek elhelyezést, ahol kitűnő körülmények között tölthettek el egy hetet. Hét nevelő és nyolc főiskolás foglalkozott a 73 gyerekkel. A táborozók életkora vegyes volt – a legfiatalabb 7, a legidősebb 16 éves volt. Az ének órát kivéve négy nagy csoportban (melyek további kis csoportokra oszlottak) foglalkoztunk a gyerekekkel. Tucatnyi népdalt, számtalan énekes népi gyermekjátékot tanultak az egy hét alatt. Az elsajátított népdalok: Béreslegény, jól megrakd a szekered, A gőgös lány, Hej, tulipán, tulipán, Csömödéri faluvégen, A részeg tengerész.

Mivel a gyerekek egy része már volt Irka táborban, felelevenítettük az előző években tanultakat (ÁBCD, rajtam kezdjék, Este jő, szürkül bé, Szép szakhmári lányok, Sej, Jancsika, Jancsika, A karádi faluvégen, A juhásznak jól megy dolga, Kispiricsi faluvégen, A malomnak nincsen köve,  Szélről legeljetek, Pál, Kata, Péter, János bácsi, Erdő, erdő,  Tavaszi szél vizet áraszt, Hull a szilva a fáról stb.), így 20-30 népdallal „feltarisznyázva” tértek haza a táborozók. Popovics Zsuzsa énektanár a dalok elsajátítása mellett nagy gondot fordított a beszédművelésre, a helyes kiejtésre, valamint a gyerekek ízlésvilágának formálására.

Az énekes népi játékok közül a Cickaj, mackaj, a Hej görbénye, görbénye, a Leveles a május, a Szervusz, kedves barátom, Megy a labda vándorútra, Tekeredik a kígyó volt a legnépszerűbb.

Naponta voltak szókincs-és készségfejlesztő foglalkozások. Elsajátították a gipszöntés alapjait, sablon segítségével mesefigurákat öntöttek. Gyurmáztak, origamiztak. Baglyot,békát, kengurut, kiskutyát hajtogattak, virág díszítésű faliképet applikáltak, drótból és fonalból virágcsokrot készítettek. Nagy sikerélményt jelentett a tojáshéj-mozaik. Kovács Erika, Gergely Éva, Rózsa Jolán irányítása mellett ízléses, kreatív munkák kerültek ki a gyerekek kezéből. Valamennyi gyurmát, gipsz szobrocskát, hajtogatott állatot, applikációt, mozaik-képet kiállítottuk a kollégium halljában. Táborzáráskor ki-ki becsomagolta a sajátját, s hazavitte azt.

A nevelők valamennyi foglalkozás, játék fő céljának a szókincs fejlesztését, a beszélt nyelv tökéletesítését tekintették. A szabadtéri játékok: labdázás, ugrókötelezés, fogócskázás, hintázás szintén ezt az elgondolást szolgálták. Például a legkisebbek labdajáték közben akkor

adhatták tovább a labdát, ha virágnevet, állatnevet, foglalkozások megnevezéseit stb. mondtak.

Közkedveltek voltak a sportvetélkedők, az ügyességi játékok.

Vendégünk volt Bagu Géza drámapedagógus, Seres Tímea színésznő, Veres Ágota festőművész, Olasz Tímea hitoktató, a CÓKMÓK BÁBSZÍNHÁZ.

Szerepelt a programban városnézés, múzeumlátogatás, kirándulás, divatbemutató és szobrászverseny is.

A gyerekek napi háromszori étkeztetése a Namény étteremben történt, a délutáni pihenő utáni uzsonnát pedig a kollégiumban készítették el a nevelők.

A tábor utolsó napján a nevelők megkérték a gyerekeket, rajzolják le, mi tetszett, illetve mi az, ami nem tetszett az együtt töltött hét során. (A folyamatos magyar írás meghaladja képességeiket.) Egyetlen „Nem tetszett” rajz sem készült.

Összegezve a 2004. július 12-26 között megrendezett Anyanyelvi Irka Tábor tapasztalatait, örömmel szögezhetem le: a tábor mindkét turnusa eredményesen zárult.

 


 

IV.  Nagydobronyi Természetvédelmi és Természetismereti Tábor

Időpont: 2004. július 26-31.

Helyszín: Nagydobronyi erdészet területe

Táborvezető: Kohut Erzsébet

2004. július 26–31. között a KMPSZ szervezésében már negyedszer került megrendezésre a Nagydobronyi Természetvédelmi és Természetismereti Tábor. A tábor munkájában ez évben 114 fő vett részt.

A tábor célja, hagyományainkhoz híven, a szórakoztatáson kívül a játszva tanulás, a természet megismertetése és megszerettetése. Célunk, közelebb hozni diákjainkat az itt élő környezethez, megismertetni közvetlen környezetünk természeti szépségeivel és értékeivel, hiszen a természetfilmekből és egyéb ismeretterjesztő kiadványokból lassan többet tudnak az esőerdő állat- és növényvilágáról, a különleges állatokról és azok védelméről, mint a bennünket körülvevő élőlényekről. Erre legalkalmasabbnak a Nagydobronyi erdészet területe bizonyult, ahol egy vadvédelmi rezervátum működik már több évtizede, amelynek köszönhetően az erdő élővilága viszonylag háborítatlan. Az adott feltételeknek megfelelően, a korábbi években bevált módszereket alkalmazva és továbbfejlesztve, állítottuk össze programunkat.

A tábororozók között sok visszatérő diák van, ezért az előző években tanultakat igyekszünk kiegészíteni új ismeretekkel. Ebben az évben a társulások és az élőhely típusok közötti különbségeket mutattuk be. Elsősorban egy ős gyertyános-tölgyes, egy puhafájú- és egy keményfájú ligeterdő növényvilágának a bemutatására került sor.

A tábor munkájának rövid ismertetése:

Az első nap folyamán ismerkedési és csoportalakító játékok segítségével kialakultak a csapatok, amelyek az elkövetkező napokon együtt dolgoztak. Nevet választottak maguknak, emblémát készítettek. Minden csapat kapott egy térképet, amelyen az a terület volt feltüntetve, amelyet a hét folyamán jártak be, valamint megkapták a terepnaplókat is, amelyeknek a segítségével ismerkedtek a tereppel.

Nyolc csapatot alakítottunk ki, amelyek közül négy mindig a terepen négy pedig a tábor területén tartózkodott. A terepen mozgó csapatok gyertyános-tölgyes, egy puhafájú- és egy keményfájú ligeterdő növényvilágával és állatvilágával ismerkedtek meg, valamint egy vizes élőhelyet vizsgáltak meg. Részletesen foglalkoztak egy sulymos és egy tündérrózsás társulással is. A következő fogalmakat sajátították el: klimazonális, intrazonális társulás, szintezettség, borítottság, diverzitás stb. Néhány egyszerű módszerrel megmértük a fák korát és magasságát is.

A belga BISEL módszer segítségével vízvizsgálatot végeztünk, megállapítottuk, hogy a vizsgált víz közepesen szennyezett. Ennek kapcsán megtanulták az eutrofizáció, a szukcesszió fogalmakat.

Minden élőhelyen számtalan növényfajt tanultak meg felismerni és meghatározni. Számos kétéltű, (kecskebéka, vöröshasú unka, tavi béka erdei béka), hüllő, rovar (nyárfalevelész, bodobács, szitakötő, sáska, szöcske, számtalan lepkefaj stb.) faj megfigyelésére nyílt alkalmunk.

A délután folyamán a reggel tanultak begyakorlására, a terepnapló feladatainak befejezésére, valamint szórakoztató játékokra, kézműveskedésre került sor. Gyurmáztak, ajándék táskákat, kéreglenyomatot készítettek, hajtogattak, stb. Plakátokat rajzoltak, amelynek Wass Albert egyik az erdőről szóló meséje adta a témáját. Minden este vetélkedőn vehettek részt a gyerekek. Számtalan sportversenyt rendeztünk: futball, asztali tenisz, sakk stb. Csütörtökön filmvetítésre is sor került.

A gyerekek motiváltságát a fabatkák osztásával biztosítottuk. A hét folyamán minden gyerek gyűjthetett és gyűjtött fabatkát, olyan arányban, amilyen arányban részt vett a tábor munkájában: feladatok megoldása, plakátfestés stb.

Pénteken került sor az egész napos versenyre. A verseny első része egy akadályverseny volt. A térképen feltüntetett hat állomáson különböző feladatokat kaptak, amelyek minden esetben kapcsolódtak az előző napokban tanultakhoz. A verseny befejező részére az iskolában került. A zsűri értékelte a plakátokat, összegezte a verseny eredményeit.

 Az eredményhirdetést követően került sor a fabatkavásárra, amelyen a fabatkák értékének megfelelően elkeltek az ajándékok. Az ajándékok között plüss játékok, ceruzák, filctollak, sapkák, labdák, füzetek stb. szerepeltek (a DORCAS ajándéka).

Befejezésként táncesttel zártuk a tábort.

A tábor mind szakmailag, mind emberileg elérte a célját, a gyerekek nemcsak hasznos információkkal, de baráti kapcsolatokkal is gazdagabban térhettek haza.

 


Ének-, zene-, néptánc- és kézműves tábor

Időpont: 2004. június 26 – július 4.

Helyszín: Péterfalva

Táborvezető: Pál Lajos

2004. 06.26 - 07. 04 között 9. alkalommal került megrendezésre Pétefalván az ének-, zene-, néptánc- és kézműves tábor.

Évről évre egyre többen érkeznek Péterfalvára, hogy részt vegyenek a tábor programjain Kárpátaljáról és külföldről egyaránt.

Kárpátaljáról: Szlatináról, Salánkról, Nagypaládról, Beregszászból, Ungvárról, Kaszonyból, Szalókáról, Nagydobronyból, Csapról, Péterfalváról, Batárról érkeztek gyerekek.

Magyarországról: Székesfehérvárról, Vácról, Budapestről, Turáról, Püspökhatvanból, Várpalotáról, Ósiből, Kisdobszáról, Komáromból, Szarvasról érkeztek táncosok és zenészek.

Sok magyarországi gyereket a szülők is elkísértek. Míg a gyerekek a tábori programokon vettek részt, addig a szülők Kárpátalja nevezetességeivel ismerkedtek. A táborban kezdő és haladó szinten folyt az oktatás. Három tájegység: Felvidék, Kárpátalja és Erdély (Szilágyság) táncaival és zenéjével ismerkedtek a résztvevők.

A szakmai színvonalhoz hozzájárult, hogy a magyarországi népzene és néptánc-mozgalom kiváló képviselői oktattak. A foglalkozásokba bekapcsolták a helyi hagyományőrző zenészeket, táncosokat. Táncokat tanítottak, a Jászberényi Művészeti Iskola tanárai: Péter Zsuzsanna, Busai Norbert, a Budapesti Táncművészeti Főiskola tanárai: Kiss Zsuzsanna és Lévai Péter. A hangszeres oktatást, a Magyar Állami Népi Együttes Galga Zenekara vezette. Gyermekjátékokat tanítottak a Szarvasi Művészeti Iskola tanárai: Sutyinszki Ildikó és Juhász Attila. Népdalokat tanított Pál Eszter, népdalénekes.

A kézműves foglalkozásokat (csuhéfonás, korongozás, szövés, gyöngyfűzés) helyi mesteremberek vezették.

A tábori foglalkozásokat kulturális programok gazdagították: színház, kórushangverseny, néprajzi előadás, kirándulás.

A tábor végén most sem maradt el a kézműves kiállítás, táborzáró műsor, hajfonatverseny, kopjafaállítás, tábortűz.

Úgy érezzük, minden résztvevő tudással és élménnyel gazdagodva tért haza, és reménykedve várja a jövő évi 10. jubileumi tábort. 

 

 

 

2010. február 7. vasárnap 19:34
címkék:
Like ItGoogle ItTweet It