XVIII. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke köszöntőjében arról szólt, hogy nagy szükség van az eszmecserékre, az ezek nyomán kialakuló tisztánlátásra, hisz csak így hozhatók olyan reális, megfalapozott döntések melyek a kárpátaljai magyarság ügyét szolgálják.
A kettős állampolgárság nemcsak magyar, de egyben európai állampolgárságot is jelent, hangsúlyozta Németh Zsolt, a külügyminisztérium államtitkára, aki annak a reményének adott hangot, hogy az új magyar parlament által megszavazott első törvény kedvező irányban befolyásolja a kárpátaljai magyarok életét. Németh Zsolt a szlovákiai választások kimenetelére utalva annak a reményének adott hangot, hogy Közép-Európában a népek közötti építkezés korszaka kezdődik el. Kérdésre válaszolva az államtitkár kifejtette: továbbra is van létjogosultsága az etnikai pártoknak. Fontos persze, hogy elkerüljük a gettósodás veszélyét, ám az is nagyon lényeges, hogy politikai színtéren – például választások alkalmával – kollektivumként eredményeket tudjunk felmutatni.
Sokan tápláltak olyan illúziókat, hogy az Európai Unió majd automatikusan megoldja a nemzetiségi, kisebbségi problémákat. Ma már világosan látjuk, hogy ez távolról sincs így. Ezért fontos a kettős állampolgárságról szóló jogszabály, amely hozzájárulhat a régió magyarsága presztízsének növekedéséhez. Ezzel együtt nőhet az itteni magyarok önbecsülése is, s ez hozzájárulhat az elvándorlás ütemének csökkenéséhez. Ahhoz például, hogy a kárpátaljai magyar ifjúság itthon maradjon, a szülőföldjén találja meg boldogulását. Több hozzászóló hangsúlyozta: át kell értékelni azt a kulturális tevékenységet, melyet ez ideig Magyarország más országok irányába ez ideig folytatott. Nagyon fontos, hogy a Kárpát-medencében és a Kelet-Közép-Európában élő népek értelmiségével folyamatos értékteremtő párbeszéd alakuljon ki. Éppen ezért el kell gondolkodni azon, hogy meddig tartható fenn az az állapot, hogy Magyarországon nincs kulturális intézetek Kijevben. Orosz Ildikónak a kárpátaljai magyar oktatásügy helyzetével foglalkozó előadásából kiderült, hogy a döntéshozói helyzetben levő ukrán hivatalnokokkal igen nehéz megérttetni, hogy az ukrán nyelvet a magyaroknak idegen nyelvként kell oktatni. Ehhez pedig hatékony módszereket kell kidolgozni. Az ezzel kapcsolatos alulról jövő kezdeményezéseket dicséret illeti, ám a megnyugtató megoldás mégiscsak az lenne, ha egy jogszabályban összefoglalt dokumentum rögzítené ezeket a metodikai alapelveket.
Az utóbbi években a magyar érdekképviselet nem volt átlátható. A határon túl található nemzeti jelentőségű intézmények munkáját nem hangolták össze kellőképpen. Éppen ezért volt szükség a nemzetpolitikai államtitkárság létrehozására, hogy a nemzetpolitika ne csupán két-három minisztérium, hanem az egész kormány munkáját áthassa, hangsúlyozta Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkár-helyettese.
Mára kiderült, Ukrajna nem készült fel arra, hogy két éven belül bevezessék a tizenkét éves oktatási rendszert, s ez a megtorpanás most számos bonyodalomhoz vezet, magyarázta el a kialakult helyzetet Herczog György, a Kárpátaljai Megyei Továbbképző Intézet igazgató-helyettese. Pedig a tizenkét éven át tartó oktatás számos előnnyel járna. Már csak azért is, mert ma az iskolából kikerülő diákok – mivel legtöbbjük még nem töltötte be ekkorára a 18. életévét, és így nem számít nagykorúnak – sok esetben nem tudnak munkát vállalni.
A környezetvédelem aktuális problémáiról tartott átfogó előadást Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója. A védett területek számbeli növelése mellett akkor érhető el igazi eredmény, ha az itt élő lakosság mindinkább környezettudatos magatartást tanúsít. Ennek eredményeként hozták létre nemrég a Szatmár-Beregi Natúrparkot. Az igazgató hangsúlyozta: a természetvédelem, a turizmus, a hulladékgazdálkodás terén mind szorosabb együttműködésre kell törekedni ebben a határok által szabdalta régióban.
A határ két oldalán létrehozandó természetvédelmi területek jelentik a jövőt, hangsúlyozta Mihály András, az Ungvári nemzeti egyetem kutatója. Ezekből néhány éven belül öt létesül majd az ukrán-magyar közös határszakaszon. Az öko- és vízi turizmusnak egyre nagyobb a szerepe, s a nagyszerű kárpátaljai lehetőségeket mindinkább ki kell használni. Megtudtuk, hamarosan lehetővé válik, hogy a Tiszán csónakkal, tutajjal, egyéb vízi alkalmatossággal leereszkedők útlevélkezelése Tiszaújlaknál, Tiszabecsnél a vízi határállomásnál történjen meg.
Az utóbbi években a természettudományi műveltség valamelyest háttérbe szorult a humán műveltséggel szemben, állapította meg Kohut Erzsébet, a Beregszászi Magyar Főiskola oktatója. Valószínűleg ennek is tudható be, hogy a környezettudatos magatartás a cselekvő természetvédelem nem a kívánt ütemben terjed. Az előadó fontosnak tartotta, hogy a fiatalok még több olyan programban vegyenek részt, amelyek alkalmasak az egyéni élményszerzésre. Ilyen például az erdei iskola program, amely Magyarországon igen sikeres, s önkormányzati segítséggel nálunk is be lehetne indítani.
A szabadegyetemen a továbbiakban is számos előadást szenteltek a határon átnyúló turisztikai természetvédelmi kérdéseknek. Több szakember fejtette ki véleményét a közös kulturális örökségvédelem, az EU-nyújtotta közös pályázati lehetőségek jobb kihasználásával, a magyarországi és a helyi média helyzetével kapcsolatban. Az ezekről szóló írásokat lapunk további számainkban folyamatosan publikáljuk.
A XVIII. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemet a Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a Széchenyi Jótékonysági Alapítvány szervezte.
