Történelmi és természet-ismereti tábor Salánkon
– Ebben az évben a szükség konkrétan a pénzhiány kényszerített rá bennünket, hogy a két tábort összevonjuk – mondotta a tábori nyílt nap keretében megrendezett bemutatón Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke. – Ám valamennyiünk számára nyilvánvaló, hogy elődeink életmódjának bemutatása, s mai természeti értékeink számbavétele, megőrzése –, nos ez a kettő hasonló hozzáállást és szemléletet igényel. Így a két tábor tananyaga szépen kiegészítette egymást.
Értékválsággal küszködő világunkban nagyon fontos, hogy fiataljaink tartalmas, életszemléletüket pozitív irányba befolyásoló programokon vegyenek részt, hangsúlyozta köszöntőjében Bartha József, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnökének helyettese. A most zajló egyhetes rendezvény erre igen sok alkalmat nyújt.
A mai gyerekek többsége, miközben könnyedén felismer 50–60 márkajelzést, aközben alig vesz tudomást az őt körülvevő növény- és állatvilágról. Ezen a szemléleten kell sürgősen változtatni, hisz csak a természetet ismerő, annak értékeit becsülő fiatal emberektől várható el a környezettudatos magatartás – magyarázza Kohut Erzsébet, a természetismereti tábor vezetője. – A terepnapló bevezetése, a Borzsa folyónál, a közeli erdőben tett kirándulások, a körülöttünk található gyógynövények gyűjtése ugyanúgy ezt a célt szolgálták, mint a különböző ökológiai feladatok, illetve játékok.
Mint megtudtuk, ezen a héten a gyerekek talaj- és fémcsapdákat állítottak a rovarvilág alaposabb megfigyelése érdekében. Foglalkoztak a háztartási hulladékok hasznosításának gyakorlati módszereivel, behatóan tanulmányozták a fűszernövényeket, gyakorlati feladatként különböző süteményeket készítettek nálunk honos gyümölcsök felhasználásával. mind a terepmunka, mind az elméleti foglalkozások a környezettudatos gondolkozás erősítését szolgálták, annak a ténynek a felismerését, hogy valószínű a mai tizenévesek nemzedékére vár ez a feladat, hogy a fenntartható fogyasztás meghonosításával a Föld biológiai sokszínűségének a megőrzésével megmentsék bolygónkat a fenyegető ökológiai katasztrófától.
– Honfoglaló őseink fegyverzete, harci szokásai, hiedelmei, vallási élete, valamint mindennapjainak megszervezése ugyanúgy témaként szerepelt a történelmi életmódtábor programjában, mint a középkori lovagi erények számbavétele, vagy az úrhölgyek számára kidolgozott magatartásminták – tájékoztatott Kész Barnabás táborvezető. – De ne gondoljuk, hogy az elméleti foglalkozások kerültek volna túlsúlyba! Hisz az elmúlt hét során itt táborozó mintegy hetven fiatal az ötvösség, a bőrdíszművesség, a korongozás, a nemezelés, a gyöngyfűzés és a népi játékkészítés rejtelmeibe ugyanúgy betekintést nyert, mint például a címertanba, de emellett lógondozási alapismeretekre is szert tett, s megtanulta, hogy a technika fejlődésével a korai középkortól kezdődően miként változott a gyalogság és a lovasság fegyverzete. Az elméleti háttér megteremtése és a műhelyfoglalkozások után a táborozó fiatalok íjászkodhattak, lovagolhattak, este, a tábortűznél történelmi vetélkedőkre, népdalversenyekre került sor. Az eltelt napok során a legények bejárták az apródképzés, a lovaggá válás útját, a lányok pedig betekintést nyertek abba a folyamatba, hogy a honfoglalástól a XIX. század közepéig eltelt 900 esztendő alatt miként változott a női szerepkör.
A szakmai munka színvonalát a Békéscsabáról érkezett Szedlják István és csapata – bőrdíszművesek, nemezelők, gyöngyfűzők, ötvösök –, valamint ifjú Hidi Endre keramikus, a Salánki Íjászklub tagjai, és több helyi tapasztalt pedagógus biztosította.
A szakmai nyílt napon jelen voltak a Kölcsey Akadémián résztvevő történelem és magyar szakos pedagógusok.
