facebook share google share twitter share youtube chanel
KMPSZ
+380-3141-43259
info@kmpsz.uz.ua
www.kmpsz.uz.ua

A tanulás leghatékonyabb eszköze az anyanyelv – Közgyűlést tartott a KMPSZ

A Napsugár Hagyományőrző Gyermekcsoport és a Kokas Banda előadásával kezdődött december 16-án Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) XXVI. közgyűlése.

A találkozót Nagy Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Munkácsi Járási Alapszervezetének elnöke nyitotta meg. Sorsfordító időket élünk, és jó lesz észnél lenni – utalt a 2017-es év eseménydús voltára, melynek egyik legnagyobb kihívása az újonnan elfogadott oktatási törvény 7. cikkelye elleni harc.

Ezután Orosz Ildikó, a KMPSZ elnök asszonya tartotta meg évi beszámolóját. Felvezetésképp a kárpátaljai magyarság képviselőinek, s pedagógusainak egyaránt kötelességeként említette a közös álláspont és érdekek megfogalmazását, eljuttatását a felelős szervekhez a jövő generációjának az érdekében. Örömét fejezte ki az iránt, hogy van kinek átadni a magyar kultúra örökségét, mert vannak kárpátaljai fiatalok, akik hisznek a magyar nyelv oktatásában, felvételiznek, itt maradnak, dolgoznak.

Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt három év során ismeretlenek provokatív hangulatot próbálnak kelteni Kárpátalján. Bizonyítja ezt nemzeti szimbólumaink, emléktábláink, a többi között az ungvári Petőfi-szobor és a Vereckei-emlékmű meggyalázása, az arcukat vállalni nem merő, magyarellenes jelszavakat skandáló személyek évente legalább kétszeri felvonulása.

Az elnök asszony továbbá hangsúlyozta, hogy az ehhez hasonló provokatív megnyilvánulások miatt ukrán oknyomozó műsorok tárgyalják a Kárpátalján végbemenő „szeparatizmust”, valóságalap és forráskritika nélkül. Ezek a műsorok ugyanakkor azt elfelejtik közölni, hogy a Kárpátalján élő magyar közösség tagjai adófizető, törvénytisztelő polgárok, s csak azt követelik, amit az ukrán állam jogilag biztosított a kisebbségek számára.

Beszámolt arról, hogy a kárpátaljai magyar iskolákat az anyaország nagyban támogatja. Hangsúlyozta, hogy ezek a támogatások jelentős anyagi terheket vesznek le az ukrán állam válláról, csakhogy erről a tényről az ukrán közvéleménynek a média nem számol be, ahogyan arról sem, hogy a Rákóczi-főiskola például Beregszász város legnagyobb adófizető intézménye. A médiában a kárpátaljai magyar képviselők riportjai nem jelennek meg, vagy csak vágóképként szerepelnek, utóbbi esetben olyan részleteket kiemelve, melyek a szövegkörnyezet hiányában kétértelműségre adhatnak utalást.

Orosz Ildikó köszönetét fejezte ki a kárpátaljai magyarságnak, hogy senki sem vonult ki tüntetni az oktatási törvény 7. cikkelye miatt, ezáltal nem adtunk okot arra, hogy szeparatista jelzővel illessenek bennünket.

– A nehéz idők ellenére higgadtak maradtunk – mondta –, törvényesen, a jog kereteit és szabályait betartva, hangoskodás helyett jogi úton adtunk hangot a tiltakozásunknak: aláírásgyűjtés, felelős szervek megkeresése levelekben, az eset hangoztatása nemzetközi fórumokon.

Az elnök asszony köszönetet mondott a kiáltó szavak meghallgatóinak és megértőinek – a magyar államnak és minden intézményének. Segítségükkel a kárpátaljai magyarság ügyét sikerült eljuttatni a Velencei Bizottság elé, az Európai Parlamentbe, és még a NATO-nál is napirendi pontra került az ügy.

Mindezek után az elnök asszony idézett a Velencei Bizottság megállapításainak 116. és 117. pontjaiból, melyek szerint a kritika indokoltnak tűnik, a törvény megállapításai különböznek attól a tervezettől, amelyről a kisebbségekkel konzultáltak, s nem világos, hogy a 7. cikkely milyen mértékű védelmet biztosít a nemzetiségi kisebbségek nyelvi jogait illetően. Noha bizonyos garanciákat tartalmaz, azokat csak az alapfokú anyanyelvi oktatásra korlátozták le, továbbá a végrehajtás határideje is súlyos aggályokat vet fel az oktatás minőségét illetően. Ugyanakkor aránytalanul nagy beavatkozás lenne a kisebbségek meglévő jogaiba, ha a törvényt oly módon fogadnák el, hogy a kisebbségi nyelveket csak külön tantárgyként lehetne tanítani, s egyéb tárgyak kisebbségi nyelveken való tanulására nem lenne lehetőség.

A Velencei Bizottság egyértelműen kimondja, hogy a megoldás a 7. cikkely módosítása lenne. Ezen kívül szükség van a párbeszédre és konzultációra a kisebbségek képviselőivel és minden érdekelt féllel.

A viták felszínre hozták az ukrán nyelvoktatás és a külső független tesztelés hibáit is, amiket a kárpátaljai magyar szakemberek régóta próbáltak hangoztatni, s amiket az ukrán vezetés tabuként kezelt. Ez feloldódott a jelenlegi viták révén, meglátszik ez abban is, hogy Ukrajna oktatási miniszter asszonya kárpátaljai látogatása közben látta be, hogy az ukrán nyelvet differenciáltan, a kisebbségek számára második nyelvként kell tanítani. Nagy eredmény lesz, amennyiben ez a felvetés be is teljesedik.

Az elnök asszony kiemelte, hogy a KMPSZ hozzájárul a differenciált oktatás megvalósításhoz, ahogy azt eddig is tette, ennek zálogaként a Rákóczi-főiskolán működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont már kidolgozta a magyar iskolák ukrán nyelvű oktatásának koncepcióját, hogy ennek a terhét is levegye az ukrán állam válláról.

Orosz Ildikó kijelentette: „A tanulás leghatékonyabb eszköze az anyanyelv. Nem a biológia, matematika, történelem, földrajz órákon kell ukránt tanítani, hanem az ukrán nyelv és irodalom órákon. Nem kérünk mást, mint amit az ukrán állam kér a nem Ukrajnában élő ukránok számára.”

Beszámolójában összefoglalta a közgyűlés kéréseit:

  1. Ragaszkodunk, hogy a magyar tannyelvű iskolákban is az ukrán tannyelvű iskolákhoz hasonlóan továbbra is biztosítsák az idegen nyelvek oktatását második osztálytól kezdve kötelező tantárgyként.
  2. Az ukrán nyelvet az ígéretnek megfelelően második nyelvként tanítsák.
  3. Kérjük, hogy a magyar nyelv és irodalom tanításakor adaptálják a magyarországi tankönyveket, követelményrendszert, munkafüzeteket.
  4. A magyar identitás megőrzése szempontjából javasoljuk a minisztériumnak, hogy az óratervekben szereplő integrált művészettantárgyak tantervi programjainak része legyen a magyar művészet és kultúra, ének, zene minden évfolyamon.
  5. A magyar identitás megőrzése céljából a továbbiakban kérjük, hogy az 5–6. osztályba a magyart kötelező tantárgyként vezessék be: heti 1 órában a magyar népismeretet, 7–8–9. osztályba pedig a magyar nép történetét.
  6. Kérjük, hogy a magyar oktatási intézményekben a belső dokumentációt – órarendet, tanár- és diák naplóját, tantervet, tanmenetet, óravázlatot, s a bizonyítványt is – vezethessék magyar nyelven.

Az elnök asszony javaslatot tett a kárpátaljai magyar iskolák vezetőségének, pedagógusainak, hogy a jövő érdekében cselekedjenek, ne féltsék a pozícióikat, s válasszanak a múltból egy magyar kulturális hőst, akiről indítványozzák az iskolák elnevezését, jelezve, hogy az adott iskola milyen kulturális törekvés felé mutat.

Végezetül Orosz Ildikó Márton Áron szavaival biztatta a jelenlévőket: „Akik őrhelyen állnak, éber figyelésre és megsokszorozott munkára vannak ítélve.”

A következőkben Gabóda Béla, az KMPSZ Ellenőrző Bizottságának elnöke megállapította, hogy a közgyűlés szavazóképes.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, parlamenti képviselő beszédében köszönetét fejezte ki a kitartásért a feszült időszakban. Megállapította, hogy a fennálló törvénytervezet nyilvánvaló célja a nemzetiségi iskolák felszámolása. Meglátása szerint, az álláspontok puhultak, de áttörést nem sikerült elérni. Kijelentette: „Az ukrán nyelv oktatásának javítását teljes egészében támogatjuk, a magyar oktatás ellen irányuló törekvéseket nem támogatjuk.”

Köszönetét fejezte ki a magyar állam támogatásárért, majd Deák Ferenc szavait emelte ki: „Amit az erő és hatalom elvesz, azt az idő és a jószerencse visszahozhatja. De amiről a nemzet, félve a szenvedésektől önként lemond, annak visszaszerzése mindig kétséges.” Záró mondatában hangsúlyozta: „Nem hagyjuk a templomot s az iskolát!”

Buhajla József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja kifejezte a magyar kormány egyetértése mellett annak meglepődöttségét is, hogy a Velencei Bizottság ennyire határozottan lépett fel a 7. cikkelyt illetően, holott „nem szoktak ilyen módon fogalmazni”, erősen elmarasztalva Ukrajnát. Felhívta a figyelmet arra, hogy mindegy, miképp fogadják Ukrajnában a kijelentéseket, azok világosan megfogalmazták, hogy a kérdéses részeket meg kell változtatni. Végül boldog karácsonyi ünnepeket kívánt a résztvevőknek.

Ljubka Katalin, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság osztályvezetője Széchenyi István szavaival köszöntötte az egybegyűlteket: „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma.” Rávilágított, hogy a műveltség nagy kincs, s köszönetét fejezte ki a KMPSZ-nek a határon túli magyar oktatásban végzett kiemelkedő feladatáért és munkájáért, a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak nyújtott szakmai tanácsokért programjaik lebonyolítása közben. Elmondta, Magyarország kiemelten fontosnak tartja, hogy a kárpátaljai magyar oktatási rendszer fennmaradjon és fejlődjön. Kijelentette, hogy a magyar kormány határozottan elutasít minden olyan törvénytervezetet, illetve intézkedést, amely a kárpátaljai kisebbségek jogait próbálja szűkíteni.

Tolmácsolta továbbá a magyar kormány elvárásait: Ukrajna hajtsa végre az ajánlásokat és megállapításokat, módosítsa a 7. cikkelyt olyan módon, hogy az ne csorbítsa a nemzeti kisebbségek jogait, továbbá konzultáljanak a kisebbségek képviselőivel. Beszédét Kodály Zoltán szavaival zárta: „Visszanézni a megtett útra, akár hegyek közt, akár az életben nem szerettem soha, mindig csak arra néztem, ami előttem volt. Ha arra nézünk, ami előttünk van, a gyerekeinkre nézünk.”

Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke üdvözölte a jelenlévőket: „Az utakat sokáig nem érti meg az ember. Csak lépdel az utakon és másra gondol. Néha széles az egyik út, aszfaltos, néha rögös, barázdás, meredek. Az utat sokáig csak alkalomnak tekintjük, lehetőségnek. De minden út összefut végül egyetlen közös célban. Igen, az utaknak értelmük van” – idézett Márai Sándortól.

Az elnök úr aggodalmát fejezte ki az oktatási törvény jelenlegi formája miatt, s határozottan elítéli azt, amely „rányomta bélyegét erre a tanévre”. Mint mondta, az anyanyelv használat korlátozása létében veszélyezteti a kárpátaljai magyarságot, s beláthatatlan következményekkel járhat, úgy mint az anyanyelv sorvadása, közgondolkozásból való kiszakadás, elvész az iskolák arculata, eltűnik versenyképességük. Azt a küldetést és feladatot állítja fel a kárpátaljai ember számára, hogy elkötelezett, boldog, anyanyelvére, nemzetiségére és kultúrájára büszke, értelmes, szülőföldjén és a nagyvilágban egyformán boldoguló fiatal nemzedéket neveljen, továbbá szolidaritást biztosított a kárpátaljai magyarság irányába.

Gabóda Béla, az Ellenőrző Bizottság elnöke beszámolt és összegezte a KMPSZ pénzügyi forgalmát. Fodor Éva, a Módszertani Központ vezetője ismertette az évben megszervezésre került rendezvények, táborok, versenyek listáját.

Mindezek után a KMPSZ tevékenységét a közgyűlés kielégítőnek minősítette, s elfogadták, megszavazták a közgyűlés nyilatkozatát is.

Dr. Csernicskó István, a Hodinka Antal Intézet igazgatója a közgyűlést megelőző napon Lembergben részt vett egy kerekasztal beszélgetésen az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az Ukrán Oktatási Minisztérium között. Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter aláírt egy rendeletet, mely szerint ennek a tanévnek a végén a külső független tesztelésen az ukrán nyelv és irodalomból tett vizsgán a kisebbségi nemzetiségű végzősök számára a ponthatárt alacsonyabban állapítják meg, eleget téve ezzel a kárpátaljai magyar közösség kérésének.

A bejelentést tapsviharral üdvözölték a jelenlévők. Ezután pedig sorra került A Bethlen Gábor Alapítvány által támogatott kárpátaljai magyar iskolák programjainak illetve eszközparkjának bővítése című meghívásos pályázat eredményeinek kihirdetése a 2016-ban benyújtott pályázatokra vonatkozóan, mely során a különböző kárpátaljai magyar iskolák, igényeiknek megfelelően hangtechnikai berendezéseket, nyomtatókat, fénymásolókat, számítógépeket, interaktív táblákat, különböző tantermi és szertári bútorzatokat, padokat, székeket nyertek.

Makuk János, a Máltai Szeretetszolgálat Beregszászi Járási Szervezetének elnöke bejelentette, hogy a Szuverén Máltai Lovagrend és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jóvoltából minden kárpátaljai magyar, 4. osztályos tanuló kap egy mesekönyvet Szavak, mesék szó szerint, mégis szabadon címmel, amely a magyar nyelv sajátságos kifejezéseit, csodáit hivatott mese formájában átadni a már olvasni tudó gyerekek számára, hogy megőrizzék és emlékezzenek anyanyelvük páratlan szépségére. Végezetül azzal a gondolattal zárta beszédét, hogy egy helyzetet képes a világ kétféleképp, vagy többféleképp értelmezni, levetíteni és visszaadni, viszont a félreértések tisztázásának egyetlen módja a kőkemény kiállás.

A közgyűlés az egyházi méltóságok áldásával és a Szózat eléneklésével ért véget.

Kepics Andrea, Kárpátalja.ma

2017. december 18. hétfő 11:14
címkék:

Kapcsolódó galéria

Like ItGoogle ItTweet It