A KMPSZ közgyűlésének állásfoglalása a kárpátaljai magyar oktatást sújtó problémákról

A következő 2010-es évben a felsőoktatási intézmények mindegyik szakára három kötelező vizsgát kell tenni: ukrán nyelvből és irodalomból, egy szakirányút és egy szakiránynak megfelelő általános ismeretit, szintén ukrán nyelven. Diszkriminatív, hogy ukrán nyelvből és irodalomból ugyanazt a tesztet kell mindenkinek teljesíteni, mint az ukrán anyanyelvű, ukrán iskolában érettségizett, ukrán nyelv- és irodalom szakra felvételizők írnak. A rendszert az esélyegyenlőség biztosítása érdekében vezette be a minisztérium, de míg az ukrán felvételizők azon a nyelven felvételizhetnek, melyen tanultak, úgy a nemzetiségi iskolákban érettségizőknek ez a lehetőség nem biztosított. A nemzetiségek számára nem adott az emelt szintű érettségi lehetősége anyanyelvből és irodalomból. Abszurd, hogy 2010-ben a magyar nyelv és irodalom szakra ukrán nyelvből és irodalomból, Ukrajna történetéből és valamely európai idegen nyelvből (angol, német, francia, spanyol) tett emelt szintű érettségik alapján nyerhetnek felvételt a jelentkezők, ha mindegyik tárgyból elérik a 124 pontot. A rendelet eredménye így nem az esélyegyenlőség biztosítása, hanem a magyar iskolákban érettségizők kiszorítása a felsőoktatásból.

Ezzel összhangban folyamatosan szűkítik a magyar iskolák magyar nyelvű tankönyvellátását. Az előző tanévekben jelentős hátralék halmozódott fel a különböző magyar nyelvű tankönyvek kiadásával kapcsolatban, teljesen megszűnt a magyar nyelvű munkafüzetek, módszertani segédanyagok kiadása. Egy sor tantárgyból csak ukrán nyelvű tankönyvet biztosítanak a magyar oktatási intézmények számára.

A 2009/2010-es tanévben a helyzet még romlott. A magyar tannyelvű 9. osztályok máig nem kaptak meg minden tankönyvet magyar nyelven. A megyei oktatási osztály leirata szerint ebben a tanévben egy sor tantárgyból csak ukrán nyelvű tankönyvet biztosítanak a magyar iskolák számára.

A minisztérium jövőre, 2010-ben a 10. osztályt, a magyar nyelvtan és irodalom kivételével valamennyi tantárgyból ukrán nyelvű tankönyvvel akarja ellátni. Az intézkedés azt célozza, hogy a magyar nyelvű oktatásról a pedagógusok „önként” térjenek át az ukrán nyelvű oktatásra. Ebbe az irányba hat az egyes szaktantárgyaknak az oktatásügyi szervek „javaslatára” történő ukrán nyelvű oktatása is.

A Beregszászi 11-es számú szaklíceumban a 2009-es évtől kezdve nem indítanak magyar tannyelvű csoportokat, nem oktatják a magyar nyelv és irodalom tantárgyat.  

Az egyházi oktatási-nevelési intézmények állami támogatásának megvonása, az iskolai dokumentáció magyar nyelvű vezetésének betiltása, az 1988 óta bevezetett „magyar nép története” tantárgy oktatási lehetőségeinek fokozatos leépítése, a magyar iskolások hátrányos megkülönböztetése a tantárgyi vetélkedőkön, az iskola területén használható nyelv rendeleti szabályozása, olyan kisebbségellenes oktatáspolitika megnyilvánulása, amely a magyar nyelvű oktatás teljes felszámolásához vezető út egy-egy kockaköve, az ukrajnai magyar kisebbségek tagjait másodrendű állampolgárokká degradálja. Az adott intézkedések immár nyílt célja a kisebbségek beolvasztása az ukrán nemzetbe, a kisebbségek ukrán társadalmi integrációja helyett.

Mindezek a rendelkezések az ukrán alkotmány, az ukrán törvények és nemzetközi megállapodások által biztosított kisebbségi jogok jelentős szűkítését jelentik. A KMPSZ közgyűlése tiltakozik az ukrajnai kisebbségpolitikában tapasztalható, az európai normákat durván sértő tendenciák ellen, s erre felhívja az ukrajnai és a nemzetközi politika szereplők figyelmét is.

Szorgalmazzuk, hogy az anyanyelvi oktatás terén biztosítsák a korábban kivívott és államilag garantált kisebbségi jogi szűkítésének visszavonását és a valós esélyegyenlőség biztosítását az oktatás minden szegmensében:

Biztosítsák állandó jelleggel, hogy a magyar tannyelvű iskolákban érettségizők anyanyelven tegyék a szaktárgyi emeltszintű érettségi vizsgáikat.

A felvételi rend szerinti, a tényleges esélyegyenlőség érdekében a felsőoktatási felvételinél minden szakra kötelező nyelv és irodalom emeltszintű érettségit a kisebbségi tannyelvű iskolákban érettségizők az oktatás nyelvén, a magyar tannyelvű iskolákban magyar nyelv és irodalomból tegyék ugyanúgy, mint ukrán anyanyelvű kortársaik, és ezt az eredményt számítsák be a felvételi pontszámaikba.

Ukrán nyelvből és irodalomból a kötelező érettségiket, emeltszintű érettségit differenciáltan, a kisebbségek által tanult tanterv, tanulási alkalom és feltételek figyelembevételével kidolgozott követelményrendszer szerint tehessék.

A magyar nyelv és irodalom kerüljön be a választható emeltszintű tantárgyak közé.

Biztosítsák a felsőoktatási intézmények számára a valódi autonómiát, a bolognai folyamat szellemében. 

Az emeltszintű érettségik lebonyolításakor az adatfelvételi objektivitás érdekében azokban a vizsgapontokban, ahol kisebbségiek is vizsgáznak, biztosítsanak a kisebbségek nyelvét ismerő felügyelő biztost, vagy hozzanak létre külön vizsgaközpontot a magyar tannyelvű iskolák végzősei számára.

A kárpátaljai felsőoktatási intézmények presztízs szakjaira (orvosi, jogi, nemzetközi kapcsolatok, banki ügyintézés, idegenforgalom-turizmus, állam és közigazgatás, építészmérnöki, gépészmérnöki) az államilag finanszírozott keretszámaiknak megfelelően határozzanak meg kvótát a kárpátaljai magyarok regionális számarányának (10-12%) figyelembevételével, melyekre a magyar tannyelvű iskolát végzettek versenyvizsgák alapján nyerhetnek felvételt.

Bővítsék a szakközépiskolákban, technikumokban a magyar nyelven tanulható szakokat, szakmákat,, hozzanak létre magyar csoportokat, vagy szervezzenek alcsoportokat, ahol részben magyar nyelven tanulhatnak szakmát a diákok.  A szakképzésben  megszüntetett magyar képzési formákat állítsák vissza.  

Vizsgálják felül Ukrajna és Magyarország között a diplomák és fokozatok kölcsönös elismerésére vonatkozó egyezményt.

Az ukrán állam biztosítsa állami költségvetési forrásokból az ukrán nyelv oktatásához szükséges módszertani eszközöket (tankönyv, szótár, csoportbontás ukrán órákon).

Az ukrán nyelv oktatását a második nyelv oktatásának módszertana alapján végezzék, olyan tanárok, akik ismerik a magyar nyelvet is.

Dolgozzanak ki ukrán nyelvből a magyar iskolák számára a nyelvi különbségeket figyelembevevő oktatási koncepciót, erre épülő tantervet, tankönyvet, a magyar nyelvet ismerő pedagógusok bevonásával. 

Az ukrán állam biztosítsa a magyar tannyelvű általános és középiskolák számára a folyamatos és rendszeres magyar nyelvű tankönyvellátást.

A tankönyvellátás biztosítása érdekében célszerű lenne létrehozni egy önálló magyar tankönyvkiadót Kárpátalján.

Biztosítsák az alapítványi oktatási intézmények számára az alapműködéshez szükséges normatív támogatást.  

A globális gazdasági válság függvényében az ukrajnai állami oktatási  intézményekre fordítandó magyarországi beruházási támogatásokat államközi szerződésbe rögzítsék. A magyar állam és annak közalapítványai csak abban az esetben támogasson ilyen beruházást, ha rögzítik a két fél vállalásait a magyar nyelvű oktatási intézmény hosszú távú fenntartása, működése szempontjából.  

Szélesítsék a magyar nyelv használati körét, mert a nyelv nem csak önmagában, szimbolikusan nagy érték, hanem eszköz is a mindennapi használatban.

A kárpátaljai szórvány-vidék magyar nyelvű/nyelvi helyzete sokrétű és sokféleképpen alakult, így oktatásukat differenciáltan, a régiók és települések magyar lakosságának igényei szerint alakítani.

Megőrizni a magyar óvodai hálózatot, különösen azokon a településeken, ahol egyházak a fenntartók. A városokban több óvodábanhozzanak létre magyar bázisintézményt, amely ellátná a módszertani központ feladatait is. magyar csoportot, nyissanak

 Beregszász, 2009. december 12.