facebook share google share twitter share youtube chanel
  • Magyar
  • Ukrainian
  • English
KMPSZ
+380-3141-43259
info@kmpsz.uz.ua
www.kmpsz.uz.ua

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség XXVI. Közgyűlésének nyilatkozata

A KMPSZ üdvözli, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalásában jelentős részben visszatükröződnek azok az aggályok és kritikai észrevételek, melyeket az elmúlt év folyamán, és különösen ez év szeptember 5-e, e törvény elfogadása után, a dokumentum 7. cikke előírásait illetően fogalmaztunk meg és juttattunk el, mind szóban, mind írásban szinte minden, a kérdésben illetékes ukrán, nemzeti, valamint nemzetközi intézményhez, így a Velencei Bizottsághoz is. Fontosnak és e problémás kérdés megoldását elősegítőnek tekintjük, hogy a Velencei Bizottság indokoltnak minősíti azon kritikai észrevételeinket, melyek szerint:

  • a 7. cikk normatív szövege alapvetően különbözik attól, melyről a kisebbségi szervezetekkel tárgyalások folytak;
  • a törvényerőre emelkedett előírások lényegesen csökkentik a kisebbségi nyelveken való oktatás lehetőségeit, és ez aránytalan beavatkozás a nemzeti kisebbségek már meglévő jogaiba;
  • a vonatkozó nemzetközi és alkotmányos rendelkezések betartása alapvető fontosságú a nemzeti kisebbségek már meglévő és jól megalapozott jogait érintő átfogó reformok bevezetése során.

Teljes egészében egyetértünk a Bizottság azon megállapításával, mely szerint a megfelelő megoldás minden bizonnyal a 7. cikk módosítása lenne, és a jelenlegi rendelkezés cseréje egy kiegyensúlyozottabb és világosabb megfogalmazással bíró szövegre.

Ugyanakkor e dokumentum számos tétele érthetetlen, illetve értelmezhetetlen számunkra. Például nem tudjuk értelmezni a dokumentum 116. és 117. pontjainak azon vélekedéseit, melyek szerint a 7. cikkely jogszűkítő és diszkriminatív rendelkezései annak végrehajtási folyamatában orvosolhatók lennének az e törvénytől függőségben lévő speciális törvényben, illetve alacsonyabb rendű jogszabályokban, hiszen akkor feloldhatatlan törvényi ellentmondás keletkezne. Érthetetlen számunkra, mire alapozzák azon tételüket, hogy az ukrán hatóságoknak szándékában áll a kisebbségek nyelveinek oktatásán túl egyéb tantárgyak tanítását is biztosítani ezeken a nyelveken, és hogy a kisebbségekkel majdan folytatott konzultációkon kialakíthatók megfelelő biztosítékok ezt illetően, hiszen az ukrán hatalmi szervek magatartása ennek ellenkezőjéről tanúskodik, különösen, hogy Ukrajnában egy ilyen dialógusnak sem a jogszabályi, sem az intézményi feltételei nem adottak.

Mindezekkel együtt, a Bizottság által megfogalmazott ajánlásokat, bár azok csak részben kínálnak megoldást a dokumentum elemző részében feltárt problémákra, támogatandónak tartjuk, és a magunk részéről mindent megteszünk azok megvalósítása érdekében, bár tudjuk, hogy erre a jelenlegi ukrajnai politikai körülmények között az esély minimális.

Ugyanakkor ismételten hangot adunk azon álláspontunknak, mely szerint e közösségünket létében érintő kérdés számunkra megnyugtató rendezését szervezeteink továbbra is az ukrán oktatási törvény 7. cikkének az Ukrajna Alkotmányának és törvényeinek, valamint nemzetközi kötelezettségeinek megfelelő, a nemzeti kisebbségek szerzett jogait tiszteletben tartó módosítása jelentheti.

A megoldás irányába mutatott Lilija Hrinevics miniszter asszony kárpátaljai látogatásakor tett kijelentése, amikor is az ukrán nyelv oktatásának hibáit beismerte, és elfogadta szerveztünk két évtizede hangoztatott álláspontját: az államnyelvet a kisebbségeknek második nyelvként kell oktatni, figyelembe véve azok nyelvi sajátosságait. A KMPSZ kész részt venni az államnyelvoktatás követelményrendszerének, tantervi programjának, az oktatás módszertanának kidolgozásában. A programok, standardok, módszertan és a tankönyvek kidolgozására azokat a szakembereket vonják be a munkába, akik mindkét nyelvet ismerik.

 Kérjük, hogy a magyar iskolák ukrán nyelvi követelményrendszere és tantervi programja kidolgozásának alapja legyen a szövetségünk által elfogadott oktatási koncepció, mely e nyilatkozat mellékletét képezi (1. számú melléklet).

A KMPSZ továbbra is ragaszkodik az alkotmány által garantált nemzetiségi jogokat biztosító oktatási lehetőségekhez:

  1. Biztosítsanak minden állampolgárnak lehetőséget arra, hogy szabadon választhassa meg maga és gyermeke számára az oktatás nyelvét, ahogy azt Ukrajna törvényei és nemzetközi kötelezettségvállalásai is garantálják. Ragaszkodunk ahhoz, hogy megmaradjanak a magyar tannyelvű oktatási intézmények az oktatás minden szintjén.
  2. Elvárjuk, hogy biztosítsák a magyar nyelvű tankönyvellátást minden tantárgyból az oktatás minden szintjén az óvodától a középiskoláig.
  3. A továbbtanulási esélyegyenlőség érdekében minden érettségi tárgyból biztosítsák a tesztek minőségi magyar nyelvű fordítását.
  4. A magyar nyelv és irodalom oktatásának megtervezésekor vegyék figyelembe az alábbiakat:
  • a tantervi programokat és követelményrendszert igazítsák az anyaországi tantervekhez és követelményrendszerhez;
  • a szakirodalom és a tankönyvek biztosítása érdekében tegyék lehetővé, hogy a magyar tannyelvű oktatási intézmények a magyarországi tankönyveket és munkafüzeteket adaptálhassák és használhassák az oktatásban. Kérjük, hogy az EMMI biztosítsa a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák számára a magyar nyelv és irodalom oktatásához szükséges tankönyveket, munkafüzeteket, módszertani segédleteket és szakirodalmat;
  • a magyar érettségi követelményrendszerét és tartalmát igazítsák az anyaországi érettségi követelményrendszeréhez;
  • a járási/körzeti/megyei tantárgyi versenyeken biztosítsák a minőségi magyar nyelvű fordítást minden tantárgyból a verseny előtt;
  • tegyék lehetővé a külső független felmérést anyanyelvből is, vagy a magyarországi középszintű érettségi letételét Kárpátalján.
  1. Az új óratervek (órahálók) kidolgozásánál vegyék figyelembe a kisebbségek sajátosságait, biztosítsák a korábbi lehetőségeket, akár az óraszámok növelésével (2. számú melléklet):
  • Az elemi osztályokban tegyék kötelezővé a második osztálytól kezdve az idegen nyelv oktatását, mint az ukrán iskolák esetében, heti 2-3 órában, ahogy a nyilatkozat mellékletében javasoljuk.
  • Az identitás alakulására ható tantárgyak tantervi programjának összeállításakor, mint például a művészet, ének-zene stb., a tantervek és követelményrendszer része legyen a magyar nemzeti sajátosságok ismertetése.
  • A nemzeti identitás megőrzése és az önismeret fejlesztése céljából a kötelező órakeret terhére vezessék be a magyar népismeret tantárgy oktatását heti 1-1 órában az 5–6. osztályokban és a magyar nép története tárgyat a 7–8–9. osztályokban szintén heti egy-egy órában
  • Az osztálynaplókat, a tanár és diák egyéni dokumentációit (óraterv, órarend, tantárgyi program, folyamatterv, óravázlatot, diáknapló stb.) a magyar tannyelvű iskolákban vezethessék magyarul.
  1. Minden, a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdés megoldásába vonják be az érdekelt kisebbségek legitim szervezeteinek képviselőit, így a magyar nyelvű oktatás esetén a KMPSZ-t mint egyetlen, a magyar oktatást teljes körűen lefedő érdekvédelmi szervezetet, melynek tagja minden magyar oktatási/nevelési intézményben dolgozó pedagógus.
  2. Felhívjuk a magyar tannyelvű iskolák fenntartóinak, vezetőinek és munkatársainak figyelmét arra, hogy az új törvénynek megfelelő alapszabály-módosításkor az alapszabályba kerüljön bele az intézmény neve magyarul és angolul is, valamint hogy az oktatás nyelve a magyar is. Javasoljuk, hogy oktatási/nevelési intézményeinket a régióban jelentős szerepet játszó magyar kulturális/történelmi/politikai személyekről nevezzék el, amit rögzítsenek az intézmény alapszabályában.

Beregszász, 2017. december 16.

Jóváhagyta a KMPSZ közgyűlése.


Звернення XXVІ Загальних зборів Закарпатського угорськомовного педагогічного товариства

ЗУПТ вітає висновки Венеціанської комісії, в яких значною мірою відобразилися ті побоювання та критичні зауваження, які протягом минулого року і особливо після 5-го вересня цього року, коли був прийнятий Закон «Про освіту», ми висловлювали щодо статті 7 цього Закону і зверталися з цього приводу, як усно, так і письмово, до всіх компетентних українських, а також міжнародних владних інституцій, зокрема й до Венеціанської комісії.  Вважаємо важливим і таким, що сприятиме вирішенню проблемних питань, те, що Венеціанська комісія кваліфікує як вмотивовані ті критичні зауваження, згідно з якими:

  • редакція 7-ї статті, яку було схвалено, суттєво відрізняється від проекту, щодо якого відбувалися консультації з представниками національних меншин;
  • норми прийнятого закону суттєво зменшують можливості навчання мовами національних меншин, що становить надмірне втручання в існуючі права осіб, які належать до національних меншин;
  • для проведення комплексих реформ, що стосуються прав національних меншин є принципово важливим дотримання відповідних міжнародних та конституційних  положень та зобов`язань країни

Ми повністю погоджуємося з висновком Венеціанської комісії, згідно якого належним вирішенням проблем було б внесення змін до статті 7-ї Закону,  заміна її тексту на більш збалансований і чіткіше сформульований.

Разом із цим багато положень документу для нас залишилися незрозумілими та недостатньо розтлумаченими. Наприклад, важко піддаються тлумаченню ті положення пунктів 116 і 117 документа, згідно з якими дискримінаційні положення статті 7 Закону «Про освіту» можна усунути, оскільки існує достатньо простору для такого її імплементації шляхом прийняття окремих законів та нормативних актів, які в більшій мірі відповідали б вимогам національних меншин. Проте, на наш погляд, це лише приведе до нерозв`язних суперечностей у законодавстві. Для нас  незрозуміло, на чому ґрунтується припущення, що українська влада має намір зберегти викладання мовами меншин, окрім рідної мови, ще й інших навчальних  предметів і що у ході подальших консультацій з нацменшинами будуть розроблені достатні для цього гарантії в законодавстві. Адже поведінка органів української влади свідчить якраз про протилежне, до того ж в Україні нема ні норм законодавства, ні інституційних умов для такого діалогу.

Загалом, попри те, що рекомендації Венеціанської комісії пропонують тільки часткове вирішення проблем, що аналізуються в документі, ми підтримуємо їх і зі свого боку докладемо усіх зусиль для їх реалізації, хоча усвідомлюємо, що за сучасних політичних обставин в Україні шанси на це мінімальні.

Поряд із цим ми вкотре висловлюємо свою позицію, що життєво важливим для нашої національної меншини та запорукою її спокійного подальшого майбутнього є внесення таких змін до 7-ї статті, які б відповідали Конституції України, національному законодавству та міжнародним зобов’язанням держави у сфері дотримання прав національних меншин.

Наша організація підтримує точку зору, яку висловила міністр Лілія Гриневич під час її візиту в Закарпатську область. Пані міністр визнала, що у викладанні української мови є недоліки і що державну мову необхідно викладати нацменшинам як другу мову, враховуючи при цьому їх мовні особливості.

ЗУПТ висловлює готовність взяти участь у розробці вимог викладання державної мови і володіння нею, у розробці навчальних програм та методики навчання.

ЗУПТ і надалі виступає на захист права національних меншин на навчання рідною мовою, гарантованою Конституцією України.

  1. Забезпечити кожному громадянину правовільно обирати мову, якою він хоче пізнати світ, що гарантовано законодавством України та взятими нею на себе міжнародними зобов’язаннями, а тому і надалі треба зберегти можливість навчання мовами національних меншин на всіх рівнях освіти. Ми виступаємо за збереження угорськомовних освітніх закладів на всіх освітніх рівнях.
  2. Надалі забезпечувати угорськомовні підручники з усіх навчальних предметів на всіх освітніх рівнях – від дошкільної до повної загальної середньої освіти.
  3. З метою реалізації рівного доступу до вищої освіти забезпечувати якісний переклад угорською мовою тестів з усіх навчальних предметів, з яких проводиться державна підсумкова атестація.
  4. При розробці викладання угорської мови та літератури необхідно враховувати такі фактори:
  • узгодити навчальні програми та систему вимог із навчальними планами та системою вимог і критеріїв Угорщини;
  • З метою забезпечення фаховою літературою, підручниками надати можливість, освітнім закладам з угорською мовою навчання адаптувати та використовувати в навчальному процесі підручники та робочі зошити Угорщини. Міністерство людських ресурсів Угорщини готове забезпечити необхідні для викладання угорської мови та літератури в угорськомовних школах Закарпатської області підручники, робочі зошити, методичні посібники та фахову літературу; 
  • вимоги та зміст випускних іспитів з угорської мови узгодити з вимогами до таких іспитів в Угорщині;
  • На II-IV етапах предметних олімпіад забезпечити якісний переклад завдань угорською мовою ще до початку проведення самих змагань;
  • запровадити зовнішнє незалежне оцінювання з рідної мови або дозволитискладання на Закарпатті ДПА з угорської мови системи середньої освіти Угорщини. 
  1. При розробці нових навчальних планів взяти до уваги специфіку національних меншин, забезпечити можливості, що існували раніше, наприклад, шляхом збільшення кількості годин:
  • у початкових класах зробити обов’язковим, починаючи з другого класу, викладання іноземної мови, як і в українських школах, в обсязі 2-3 годин на тиждень, як це рекомендовано нами у додатку до заяви;
  • При розробці програм з навчальних предметів, які впливають на формування ідентичності (наприклад, мистецтво, музика-співи тощо), включити до програм і системи вимог знайомство з національними особливостями угорського народ;
  • З метою збереження національної ідентичності посилення самовизначення, запровадити в рамках інваріативної складової викладання предмету «Угорське народознавство»  в обсязі 1 години на тиждень в 5-6 класах та предмету «Історія угорського народу» в 7-8-9 класах також в обсязі 1 години на тиждень;
  • дозволити у школах з угорською мовою навчання вести класні журнали, іншу документацію педагога та учня (навчальні плани, розклад уроків, навчальні програми, робочі навчальні плани, учнівський щоденник тощо) угорською мовою.
  1. До розв’язання усіх питань, що стосуються нацменшин, залучати представників легітимних організацій цих меншин. Відповідно у сфері угорськомовної освіти залучати ЗУПТ як єдину організацію, що покриває усю освіту угорською мовою, оскільки її членами є педагоги, що працюють в усіх освітніх закладах з угорською мовою навчання..
  2. Звертаємо увагу усіх власників/засновників, керівників та працівників шкіл з угорською мовою навчання, що відповідно до нового закону «Про освіту» під час внесення змін до статуту закладу необхідно вписати у текст статуту назву закладу угорською та англійською мовами, а також пункт про те, що мовою викладання є в тому числі угорська. Рекомендуємо назвати освітні заклади на честь видатних угорців, що відіграли значну культурну/історичну/політичну роль у житті регіону. Зміна назви також має бути зафіксована у статуті закладу.

Берегово, 16 грудня 2017 р.


Javaslatok, alsós osztályok: letöltés

Célok és feladatok – az ukrán mint államnyelv oktatásának javítása területén (tervezet): letöltés

2017. december 21. csütörtök 10:55
címkék:
Like ItGoogle ItTweet It