A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség XXVI. Közgyűlésének nyilatkozata
A KMPSZ üdvözli, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalásában jelentős részben visszatükröződnek azok az aggályok és kritikai észrevételek, melyeket az elmúlt év folyamán, és különösen ez év szeptember 5-e, e törvény elfogadása után, a dokumentum 7. cikke előírásait illetően fogalmaztunk meg és juttattunk el, mind szóban, mind írásban szinte minden, a kérdésben illetékes ukrán, nemzeti, valamint nemzetközi intézményhez, így a Velencei Bizottsághoz is. Fontosnak és e problémás kérdés megoldását elősegítőnek tekintjük, hogy a Velencei Bizottság indokoltnak minősíti azon kritikai észrevételeinket, melyek szerint:
- a 7. cikk normatív szövege alapvetően különbözik attól, melyről a kisebbségi szervezetekkel tárgyalások folytak;
- a törvényerőre emelkedett előírások lényegesen csökkentik a kisebbségi nyelveken való oktatás lehetőségeit, és ez aránytalan beavatkozás a nemzeti kisebbségek már meglévő jogaiba;
- a vonatkozó nemzetközi és alkotmányos rendelkezések betartása alapvető fontosságú a nemzeti kisebbségek már meglévő és jól megalapozott jogait érintő átfogó reformok bevezetése során.
Teljes egészében egyetértünk a Bizottság azon megállapításával, mely szerint a megfelelő megoldás minden bizonnyal a 7. cikk módosítása lenne, és a jelenlegi rendelkezés cseréje egy kiegyensúlyozottabb és világosabb megfogalmazással bíró szövegre.
Ugyanakkor e dokumentum számos tétele érthetetlen, illetve értelmezhetetlen számunkra. Például nem tudjuk értelmezni a dokumentum 116. és 117. pontjainak azon vélekedéseit, melyek szerint a 7. cikkely jogszűkítő és diszkriminatív rendelkezései annak végrehajtási folyamatában orvosolhatók lennének az e törvénytől függőségben lévő speciális törvényben, illetve alacsonyabb rendű jogszabályokban, hiszen akkor feloldhatatlan törvényi ellentmondás keletkezne. Érthetetlen számunkra, mire alapozzák azon tételüket, hogy az ukrán hatóságoknak szándékában áll a kisebbségek nyelveinek oktatásán túl egyéb tantárgyak tanítását is biztosítani ezeken a nyelveken, és hogy a kisebbségekkel majdan folytatott konzultációkon kialakíthatók megfelelő biztosítékok ezt illetően, hiszen az ukrán hatalmi szervek magatartása ennek ellenkezőjéről tanúskodik, különösen, hogy Ukrajnában egy ilyen dialógusnak sem a jogszabályi, sem az intézményi feltételei nem adottak.
Mindezekkel együtt, a Bizottság által megfogalmazott ajánlásokat, bár azok csak részben kínálnak megoldást a dokumentum elemző részében feltárt problémákra, támogatandónak tartjuk, és a magunk részéről mindent megteszünk azok megvalósítása érdekében, bár tudjuk, hogy erre a jelenlegi ukrajnai politikai körülmények között az esély minimális.
Ugyanakkor ismételten hangot adunk azon álláspontunknak, mely szerint e közösségünket létében érintő kérdés számunkra megnyugtató rendezését szervezeteink továbbra is az ukrán oktatási törvény 7. cikkének az Ukrajna Alkotmányának és törvényeinek, valamint nemzetközi kötelezettségeinek megfelelő, a nemzeti kisebbségek szerzett jogait tiszteletben tartó módosítása jelentheti.
A megoldás irányába mutatott Lilija Hrinevics miniszter asszony kárpátaljai látogatásakor tett kijelentése, amikor is az ukrán nyelv oktatásának hibáit beismerte, és elfogadta szerveztünk két évtizede hangoztatott álláspontját: az államnyelvet a kisebbségeknek második nyelvként kell oktatni, figyelembe véve azok nyelvi sajátosságait. A KMPSZ kész részt venni az államnyelvoktatás követelményrendszerének, tantervi programjának, az oktatás módszertanának kidolgozásában. A programok, standardok, módszertan és a tankönyvek kidolgozására azokat a szakembereket vonják be a munkába, akik mindkét nyelvet ismerik.
Kérjük, hogy a magyar iskolák ukrán nyelvi követelményrendszere és tantervi programja kidolgozásának alapja legyen a szövetségünk által elfogadott oktatási koncepció, mely e nyilatkozat mellékletét képezi (1. számú melléklet).
A KMPSZ továbbra is ragaszkodik az alkotmány által garantált nemzetiségi jogokat biztosító oktatási lehetőségekhez:
- Biztosítsanak minden állampolgárnak lehetőséget arra, hogy szabadon választhassa meg maga és gyermeke számára az oktatás nyelvét, ahogy azt Ukrajna törvényei és nemzetközi kötelezettségvállalásai is garantálják. Ragaszkodunk ahhoz, hogy megmaradjanak a magyar tannyelvű oktatási intézmények az oktatás minden szintjén.
- Elvárjuk, hogy biztosítsák a magyar nyelvű tankönyvellátást minden tantárgyból az oktatás minden szintjén az óvodától a középiskoláig.
- A továbbtanulási esélyegyenlőség érdekében minden érettségi tárgyból biztosítsák a tesztek minőségi magyar nyelvű fordítását.
- A magyar nyelv és irodalom oktatásának megtervezésekor vegyék figyelembe az alábbiakat:
- a tantervi programokat és követelményrendszert igazítsák az anyaországi tantervekhez és követelményrendszerhez;
- a szakirodalom és a tankönyvek biztosítása érdekében tegyék lehetővé, hogy a magyar tannyelvű oktatási intézmények a magyarországi tankönyveket és munkafüzeteket adaptálhassák és használhassák az oktatásban. Kérjük, hogy az EMMI biztosítsa a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák számára a magyar nyelv és irodalom oktatásához szükséges tankönyveket, munkafüzeteket, módszertani segédleteket és szakirodalmat;
- a magyar érettségi követelményrendszerét és tartalmát igazítsák az anyaországi érettségi követelményrendszeréhez;
- a járási/körzeti/megyei tantárgyi versenyeken biztosítsák a minőségi magyar nyelvű fordítást minden tantárgyból a verseny előtt;
- tegyék lehetővé a külső független felmérést anyanyelvből is, vagy a magyarországi középszintű érettségi letételét Kárpátalján.
- Az új óratervek (órahálók) kidolgozásánál vegyék figyelembe a kisebbségek sajátosságait, biztosítsák a korábbi lehetőségeket, akár az óraszámok növelésével (2. számú melléklet):
- Az elemi osztályokban tegyék kötelezővé a második osztálytól kezdve az idegen nyelv oktatását, mint az ukrán iskolák esetében, heti 2-3 órában, ahogy a nyilatkozat mellékletében javasoljuk.
- Az identitás alakulására ható tantárgyak tantervi programjának összeállításakor, mint például a művészet, ének-zene stb., a tantervek és követelményrendszer része legyen a magyar nemzeti sajátosságok ismertetése.
- A nemzeti identitás megőrzése és az önismeret fejlesztése céljából a kötelező órakeret terhére vezessék be a magyar népismeret tantárgy oktatását heti 1-1 órában az 5–6. osztályokban és a magyar nép története tárgyat a 7–8–9. osztályokban szintén heti egy-egy órában
- Az osztálynaplókat, a tanár és diák egyéni dokumentációit (óraterv, órarend, tantárgyi program, folyamatterv, óravázlatot, diáknapló stb.) a magyar tannyelvű iskolákban vezethessék magyarul.
- Minden, a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdés megoldásába vonják be az érdekelt kisebbségek legitim szervezeteinek képviselőit, így a magyar nyelvű oktatás esetén a KMPSZ-t mint egyetlen, a magyar oktatást teljes körűen lefedő érdekvédelmi szervezetet, melynek tagja minden magyar oktatási/nevelési intézményben dolgozó pedagógus.
- Felhívjuk a magyar tannyelvű iskolák fenntartóinak, vezetőinek és munkatársainak figyelmét arra, hogy az új törvénynek megfelelő alapszabály-módosításkor az alapszabályba kerüljön bele az intézmény neve magyarul és angolul is, valamint hogy az oktatás nyelve a magyar is. Javasoljuk, hogy oktatási/nevelési intézményeinket a régióban jelentős szerepet játszó magyar kulturális/történelmi/politikai személyekről nevezzék el, amit rögzítsenek az intézmény alapszabályában.
Beregszász, 2017. december 16.
Jóváhagyta a KMPSZ közgyűlése.
Звернення XXVІ Загальних зборів Закарпатського угорськомовного педагогічного товариства
ЗУПТ вітає висновки Венеціанської комісії, в яких значною мірою відобразилися ті побоювання та критичні зауваження, які протягом минулого року і особливо після 5-го вересня цього року, коли був прийнятий Закон «Про освіту», ми висловлювали щодо статті 7 цього Закону і зверталися з цього приводу, як усно, так і письмово, до всіх компетентних українських, а також міжнародних владних інституцій, зокрема й до Венеціанської комісії. Вважаємо важливим і таким, що сприятиме вирішенню проблемних питань, те, що Венеціанська комісія кваліфікує як вмотивовані ті критичні зауваження, згідно з якими:
- редакція 7-ї статті, яку було схвалено, суттєво відрізняється від проекту, щодо якого відбувалися консультації з представниками національних меншин;
- норми прийнятого закону суттєво зменшують можливості навчання мовами національних меншин, що становить надмірне втручання в існуючі права осіб, які належать до національних меншин;
- для проведення комплексих реформ, що стосуються прав національних меншин є принципово важливим дотримання відповідних міжнародних та конституційних положень та зобов`язань країни
Ми повністю погоджуємося з висновком Венеціанської комісії, згідно якого належним вирішенням проблем було б внесення змін до статті 7-ї Закону, заміна її тексту на більш збалансований і чіткіше сформульований.
Разом із цим багато положень документу для нас залишилися незрозумілими та недостатньо розтлумаченими. Наприклад, важко піддаються тлумаченню ті положення пунктів 116 і 117 документа, згідно з якими дискримінаційні положення статті 7 Закону «Про освіту» можна усунути, оскільки існує достатньо простору для такого її імплементації шляхом прийняття окремих законів та нормативних актів, які в більшій мірі відповідали б вимогам національних меншин. Проте, на наш погляд, це лише приведе до нерозв`язних суперечностей у законодавстві. Для нас незрозуміло, на чому ґрунтується припущення, що українська влада має намір зберегти викладання мовами меншин, окрім рідної мови, ще й інших навчальних предметів і що у ході подальших консультацій з нацменшинами будуть розроблені достатні для цього гарантії в законодавстві. Адже поведінка органів української влади свідчить якраз про протилежне, до того ж в Україні нема ні норм законодавства, ні інституційних умов для такого діалогу.
Загалом, попри те, що рекомендації Венеціанської комісії пропонують тільки часткове вирішення проблем, що аналізуються в документі, ми підтримуємо їх і зі свого боку докладемо усіх зусиль для їх реалізації, хоча усвідомлюємо, що за сучасних політичних обставин в Україні шанси на це мінімальні.
Поряд із цим ми вкотре висловлюємо свою позицію, що життєво важливим для нашої національної меншини та запорукою її спокійного подальшого майбутнього є внесення таких змін до 7-ї статті, які б відповідали Конституції України, національному законодавству та міжнародним зобов’язанням держави у сфері дотримання прав національних меншин.
Наша організація підтримує точку зору, яку висловила міністр Лілія Гриневич під час її візиту в Закарпатську область. Пані міністр визнала, що у викладанні української мови є недоліки і що державну мову необхідно викладати нацменшинам як другу мову, враховуючи при цьому їх мовні особливості.
ЗУПТ висловлює готовність взяти участь у розробці вимог викладання державної мови і володіння нею, у розробці навчальних програм та методики навчання.
ЗУПТ і надалі виступає на захист права національних меншин на навчання рідною мовою, гарантованою Конституцією України.
- Забезпечити кожному громадянину правовільно обирати мову, якою він хоче пізнати світ, що гарантовано законодавством України та взятими нею на себе міжнародними зобов’язаннями, а тому і надалі треба зберегти можливість навчання мовами національних меншин на всіх рівнях освіти. Ми виступаємо за збереження угорськомовних освітніх закладів на всіх освітніх рівнях.
- Надалі забезпечувати угорськомовні підручники з усіх навчальних предметів на всіх освітніх рівнях – від дошкільної до повної загальної середньої освіти.
- З метою реалізації рівного доступу до вищої освіти забезпечувати якісний переклад угорською мовою тестів з усіх навчальних предметів, з яких проводиться державна підсумкова атестація.
- При розробці викладання угорської мови та літератури необхідно враховувати такі фактори:
- узгодити навчальні програми та систему вимог із навчальними планами та системою вимог і критеріїв Угорщини;
- З метою забезпечення фаховою літературою, підручниками надати можливість, освітнім закладам з угорською мовою навчання адаптувати та використовувати в навчальному процесі підручники та робочі зошити Угорщини. Міністерство людських ресурсів Угорщини готове забезпечити необхідні для викладання угорської мови та літератури в угорськомовних школах Закарпатської області підручники, робочі зошити, методичні посібники та фахову літературу;
- вимоги та зміст випускних іспитів з угорської мови узгодити з вимогами до таких іспитів в Угорщині;
- На II-IV етапах предметних олімпіад забезпечити якісний переклад завдань угорською мовою ще до початку проведення самих змагань;
- запровадити зовнішнє незалежне оцінювання з рідної мови або дозволитискладання на Закарпатті ДПА з угорської мови системи середньої освіти Угорщини.
- При розробці нових навчальних планів взяти до уваги специфіку національних меншин, забезпечити можливості, що існували раніше, наприклад, шляхом збільшення кількості годин:
- у початкових класах зробити обов’язковим, починаючи з другого класу, викладання іноземної мови, як і в українських школах, в обсязі 2-3 годин на тиждень, як це рекомендовано нами у додатку до заяви;
- При розробці програм з навчальних предметів, які впливають на формування ідентичності (наприклад, мистецтво, музика-співи тощо), включити до програм і системи вимог знайомство з національними особливостями угорського народ;
- З метою збереження національної ідентичності посилення самовизначення, запровадити в рамках інваріативної складової викладання предмету «Угорське народознавство» в обсязі 1 години на тиждень в 5-6 класах та предмету «Історія угорського народу» в 7-8-9 класах також в обсязі 1 години на тиждень;
- дозволити у школах з угорською мовою навчання вести класні журнали, іншу документацію педагога та учня (навчальні плани, розклад уроків, навчальні програми, робочі навчальні плани, учнівський щоденник тощо) угорською мовою.
- До розв’язання усіх питань, що стосуються нацменшин, залучати представників легітимних організацій цих меншин. Відповідно у сфері угорськомовної освіти залучати ЗУПТ як єдину організацію, що покриває усю освіту угорською мовою, оскільки її членами є педагоги, що працюють в усіх освітніх закладах з угорською мовою навчання..
- Звертаємо увагу усіх власників/засновників, керівників та працівників шкіл з угорською мовою навчання, що відповідно до нового закону «Про освіту» під час внесення змін до статуту закладу необхідно вписати у текст статуту назву закладу угорською та англійською мовами, а також пункт про те, що мовою викладання є в тому числі угорська. Рекомендуємо назвати освітні заклади на честь видатних угорців, що відіграли значну культурну/історичну/політичну роль у житті регіону. Зміна назви також має бути зафіксована у статуті закладу.
Берегово, 16 грудня 2017 р.
Javaslatok, alsós osztályok: letöltés
Célok és feladatok – az ukrán mint államnyelv oktatásának javítása területén (tervezet): letöltés